Az I. r. vádlott és a II. r. vádlott között régi baráti, ismerősi kapcsolat állt fenn, melynek köszönhetően a II. r. vádlott az I. r. vádlottat szabadságvesztés büntetésből történő szabadulását követően lakásába befogadta. Az alkoholproblémákkal küzdő, és emiatt kényszergyógyításban is részesülő I. r. vádlott az italozással továbbra sem hagyott fel. 2015. február 23-án a munka végeztével is egy presszóban italozott, ahol beszélgetésbe elegyedett az addigra szintén erősen ittas sértettel. Amikor az I. r. vádlott a presszóból azzal távozott, hogy a II. r. vádlotthoz indul, a sértett csatlakozott mondván, hogy ismeri a II. r. vádlottat, és meg akarja látogatni. Mikor megérkeztek, akkor a sértett a II. r. vádlottal a konyhában kezdett beszélgetni, az I. r. vádlott a szobában pakolta a ruháit, majd arra lett figyelmes, hogy a konyhában szóváltás alakult ki. Kiment a konyhába és látta, hogy a sértett és a II. r. vádlott lökdösődik, azért hogy ennek véget vessen, kettejük közé állt, a II. r. vádlottat meglökte, majd visszament a szobába, mivel a II. r. vádlott és a sértett békésen folytatta a beszélgetést. Később ismét hangos szóváltás alakult ki, melyre az I. r. vádlott kilépett a szobából. Ekkor azt látta, hogy a sértett az előszoba padlóján hanyatt fekszik, mivel a II. r. vádlott bántalmazta a súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alatt álló sértettet. Az I. r. vádlott a sértettet felsegítette, és kivezette a teraszra, a II. r. vádlott követte őket. Az I. r. vádlott visszalépett a házba a holmijáért, ekkor a II. r. vádlott a sértettet újra ismeretlen módon bántalmazta, aki a fejével a bejárati ajtó irányába a terasz burkolatára esett. A sértett fejét a II. r. vádlott több alkalommal megrúgta, a magatehetetlen sértett szája vérezni kezdett. I. r. vádlott visszaérkezett, a II. r. vádlottat lerántotta a sértettről, akit felsegített és támogatva elindult vele. A feldúlt II. r. vádlott visszament a házba, magához vett egy 16 cm pengehosszúságú taktikai kést és a sértett után futott. Miközben az I. r. vádlott bal kezével derék részén átölelve tartotta a védekezésre képtelen sértettet, a II. r. vádlott a késsel egyszer, közepesnél nagyobb erővel testének bal oldalán, balról, lentről, jobbra felfelé haladva hasba szúrta úgy, hogy a kés pengéje teljes hosszában behatolt. Ezután az I. r. vádlott elvette a II. r. vádlottól a kést, és egy közepesnél nagyobb erejű, a sértett bal fülcimpájától kezdődő és a jobb fülcimpájánál végződő vágással elmetszette a védekezésre képtelen, súlyosan sérült, súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alatt álló sértett nyakát, aki a helyszínen elhalálozott. A holttestet egy bokros részre húzták. 

 

A fenti tényállás alapján a Veszprémi Törvényszék az I. r. vádlottat, mint erőszakos többszörös visszaesőt, társtettesként, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés büntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyekről eltiltásra ítélte azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből kizárta. Az elsőfokú bíróság a II. r. vádlottat társtettesként védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.  A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap.

 

Az ítélet az I. r. vádlott vonatkozásában jogerős.

 

Az ítélet ellen a II. r. vádlott meg nem jelölt okból és céllal, míg a védője felmentésért jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet a II. r. vádlott vonatkozásában helybenhagyta. Indokolásában kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg, a bizonyítékokat logikai hibáktól mentesen értékelte, melyből okszerűen vont le következtetést a II. r. vádlott bűnösségére. A bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma miatt a felmentésre irányuló védői fellebbezés nem vezethetett eredményre. A II. r. vádlott által egyenes szándékkal elkövetett bűncselekmény minősítése is megalapozott. Megfelelően vette számba a büntetéskiszabási körülményeket az elsőfokú bíróság azzal, hogy az ítélőtábla további súlyosító körülményként értékelte a II. r. vádlott elkövetésének kitartó jellegét. Valamennyi enyhítő és súlyosító körülmény egybevetése alapján osztotta az ítélőtábla a törvényszék álláspontját, miszerint a bűncselekmény büntetési tételének középmértékétől történő eltérés, a büntetés enyhítése nem indokolt figyelemmel a cselekmény társadalomra veszélyességére.  

 

Győr, 2017. május 24.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály