A Győri Járásbíróság első fokú ítéletében az I. r. vádlottat közvetett tettesként elkövetett sikkasztás bűntette miatt négyszázezer forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság az I., II., III. és IV. r. vádlottakat az ellenük bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A bíróság az V. r. vádlottat a hűtlen kezelés miatt emelt vád alól felmentette, míg hivatali visszaélés miatt az eljárást megszüntette. A bíróság kötelezte az I. r. vádlottat a közel kettőszázezer forint bűnügyi költség megfizetésére.

 

A megállapított tényállás szerint E. Város Önkormányzat életbiztosítással vegyes befektetési szerződést kötött 2003. júniusban az alpolgármesteri tisztséget betöltő I. r. vádlott, és polgármesteri tisztséget betöltő V. r. vádlott biztosítottak javára, négy éves időtartamra. Az eredeti célok szerint az elérési szolgáltatás jogosultja az önkormányzat, míg biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összeg jogosultja az I. és V. r. vádlottak hozzátartozói lettek volna. A biztosító adminisztrációs hibája folytán az I. r. vádlott   biztosított nevére szóló kötvényen ugyanakkor elérési szolgáltatásra kedvezményezettként nem az önkormányzat, hanem az I. r. vádlott került feltüntetésre. 2007. július 1. napjával ezek a szerződések lejártak, ezért annak meghosszabbítása mellett döntöttek. Az I. és V. r. vádlottak közmegbízatásuk feltüntetésével, levelükben kérték, hogy saját szerződésük esetében a kedvezményezettek a továbbiakban az önkormányzat helyett ők legyenek. Kezdeményezték továbbá, hogy 2007 szeptemberében a szintén alpolgármesteri tisztséget betöltő II. r. vádlott javára is kössenek az önkormányzat nevében biztosítást hasonló feltételekkel. A III. és IV. r. vádlott bizottsági tagok a bizottsági ülésen a határozathozatalkor támogatták a lejáró szerződések meghosszabbítását, a kedvezményezett módosítását és II. r. vádlott javára ugyanilyen biztosítás megkötését. A biztosító a szerződéseket meghosszabbította, azonban újabb adminisztrációs hiba folytán a szerződéseket az elérési szolgáltatásra jogosult kedvezményezett tekintetében nem módosította. A biztosítási szerződés II. r. vádlott vonatkozásában is létrejött. Az V. r. és az I., II. r. vádlottak tudomással bírtak a szerződések megkötésekor arról, hogy a biztosítási díjakat az önkormányzat fizeti. I. r. vádlott 2010. szeptember 10. napján a biztosító felé a szerződés lejárati időpontjában esedékes kifizetésekről szóló nyilatkozatában mint biztosított úgy rendelkezett, hogy a biztosító társaság a lejáratkor esedékes szolgáltatások összegét a tulajdonában lévő folyószámlájára utalja, ennek megfelelően a biztosító 2010. szeptember 14. napján 5.487.124 forintot utalt ki. A biztosító II. r. vádlott számlájára 2.377.726 forintot utalt ki, míg az V. r. vádlott javára kötött biztosítás esetében 5.684.271 forintot a biztosítási kötvénynek megfelelően az önkormányzat számára fizette ki, így azt V. r. vádlott szándéka ellenére nem tudta felvenni. A kiutalt összegek teljes egészében visszautalásra kerültek.

 

A bíróság a szóbeli indokolásában rámutatott arra, hogy az V. r. vádlott a szerződések meghosszabbítása, valamint a II. r. vádlott javára kötött szerződésnél a vagyonkezelési kötelezettségét ugyan megsértette, azonban az V. r. vádlott javára kötött biztosítás esetében az önkormányzatot vagyoni hátrány nem érte, míg a másik két biztosítás esetében a kötelezettségszegés nem állt okozati összefüggésben a vagyoni hátrány bekövetkezésével, ezért cselekménye nem valósította meg a hűtlen kezelés bűntettét. Figyelemmel arra, hogy a tettes cselekménye nem volt bűncselekmény, ezért a bűnsegédek cselekménye sem minősülhetett hűtlen kezelés bűntettének. A biztosítási díjak függetlenül attól, hogy ki a kedvezményezett, továbbra is az önkormányzat vagyonának minősülnek, így az önkormányzat képviselő-testülete jogosult rendelkezni felette. Amikor az I. r. vádlott intézkedett a biztosítónál, hogy a biztosítási összeget a maga részére kiutalja, akkor képviselő-testületi felhatalmazással nem rendelkezett az összegek kiutalása iránt, ilyen juttatásban a képviselő-testület nem részesítette, arra nem volt jogosult, így ezzel az összeggel sajátjaként rendelkezett, amely a sikkasztás bűntettének tényállását valósítja meg. Mivel V. r. vádlott hivatali kötelességét megszegte azért, hogy vagyoni előnyre tegyen szert, ezzel a hivatali visszaélés bűntettét megvalósította, ugyanakkor a nyomozás elrendeléséig a cselekménye elévült, ezért a bíróság ezen bűncselekmény tekintetében az eljárást megszüntette.

 

Az ítélet nem jogerős, az ügyész a vádlottak terhére jelentett be fellebbezést.

 

 

Győr, 2017. április 6. 

 

Győri Törvényszék Sajtóosztály