A bíróság az ítéleti tényállást a vádirattal közel azonosan állapította meg. Eszerint a mosonmagyaróvári kórház 2011-ben a W. Kft.-t bízta meg a kórház műtőblokkjának felújításával. Az erre vonatkozó szerződést egyrészt a főigazgató, valamint projekt managerként a IV. r. vádlott írta alá. A fővállalkozó a tényleges munkálatokat alvállalkozókkal végeztette el. A fővállalkozó 2012 áprilisában az A. Kft.-t bízta meg a felújítás építésvezetési feladataival, e gazdasági társaság ügyvezetője volt az I. r. vádlott. A megbízási szerződés szerint a megbízásban szereplő feladatokat az I. r. vádlott személyes közreműködésével volt köteles teljesíteni. Ugyancsak a szerződés szerint a II. r. vádlott, mint építésvezető irányította és koordinálta a helyszíni munkákat, közreműködött a műszaki átadás lebonyolításában és folyamatosan ellenőrizte a kivitelezés minőségét. A II. r. vádlott a megbízásból eredő kötelezettségeit a fővállalkozó műszaki igazgatója, a III. r. vádlott felügyelete és irányítása mellett volt köteles teljesíteni. A III. r. vádlott feladatai közé tartozott az elkészült létesítmények átvétele és átadása is. A fővállalkozó 2013 januárjában egy másik gazdasági társaságot bízott meg a műtők gyógyászati gázellátó hálózatának kiépítésével. A megbízás alapján a műtőblokk gyógyászati gázellátó hálózatának kiépítését a társaság ügyvezetője, az I. r. vádlott végezte. A IV. r. vádlott, mint a felújítás projektmanagere és ezzel összefüggésben a kórház képviselője valamennyi munka jogszabályoknak és szakmai szabályoknak megfelelő elvégzéséért felelősséggel tartozott. 

 

A megbízás három műtő felújítására vonatkozott, a szeptikus műtő műszaki átadása 2013. február 18-án volt, amelyet követően a kórház a műtőt használatba is vette. Azt nem lehet megállapítani, hogy e műtő esetében, illetőleg később a kis műtővel együtt átadott nagy műtő vonatkozásában ténylegesen megtörtént-e a gyógyászati gázellátó hálózat gázazonossági próbája, a kis műtőnél ezt a vizsgálatot nem végezték el. Fentiek ellenére a kórház a kis műtőt is használatba vette.

 

A kis műtőben ezt követően az első alkalommal végzett műtéti beavatkozás során az altatásnál komplikáció lépett fel, amelynek során a beteg elhalálozott. A második műtét során ugyanolyan tüneteket mutató komplikáció lépett fel, mint az elsőnél, ekkor az altatást végző orvos utasítására a beteget az altatógépről levették, amelynek következtében az állapota helyre állt és az operációt kézi lélegeztetés mellett fejezték be.

Ezt követően a gyógyászati gázellátó hálózatot a kivitelező segítségével ellenőrizték és megállapították, hogy a kivitelezéskor az oxigén gáz és az altatógáz vezetékét felcserélték, így a vezetéken az oxigén helyett altatógáz áramlott. 

 

A bíróság a részletesen lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképp arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottak vétettek a foglalkozási szabályok ellen, de abban nem lehetett különbséget tenni, hogy melyik vádlott vétett nagyobbat, így a büntetés mértékét a bíróság mind a négy vádlottat illetően azonos tartamban határozta meg. Az ítélet nem jogerős, az ügyész a próbaidő hosszabb tartamának megállapítása, míg a vádlottak és védőik részben felmentésért, részben enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Az ügy másodfokon a Győri Törvényszéken folytatódik. 

 

 

Győr, 2016. június 08.

 

 

A Győri Törvényszék Sajtóosztálya