A Győri Járásbíróság elsőfokú ítéletében bűnösnek mondta ki Ny. G. vádlottat közokirat hamisítás bűntettében és hatóság félrevezetésének vétségében és ezért őt megrovásban részesítette, valamint kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. 

 

A bíróság az ítélet szóbeli indokolásában kifejtette, hogy a tényállás felderítése érdekében széleskörű bizonyítási eljárás folytatott, a bíróság rendelkezésére állt a vádlott beismerő vallomása, az eljárás során tanúként kihallgatott újságírók és a hatóságok képviselőinek nyilatkozata, valamint okiratok. 

 

A bizonyítás eredményeként a bíróság a tényállást a vádirati tényállással közel azonosan állapította meg. Eszerint a vádlott, aki az egyik internetes hírportál munkatársa, elhatározta, hogy a Magyarországra érkező menekültek magyarországi útját végigkíséri és erről újságíróként a nyilvánosságot tájékoztatja. Ennek érdekében a déli államhatárnál 38 különböző nemzetiségű menekült közé vegyült Ásotthalom térségében. Őt a rendőrség elfogta, karszámmal látták el és más menekültekkel együtt másnap a győri befogadóállomásra szállították. A vádlott a buszról leszállva az őt kérdező tolmácsnak magát kirgiz állampolgárságúnak vallotta és az általa közölteket a tolmács az adatlapon rögzítette. A tolmács felszólítására úgy nyilatkozott, hogy menedékjogot kér és az adatlapot saját kezűleg, cirill betűkkel kitöltötte. A BÁH a vádlott által mondott adatok alapján az iratokat elkészítette és rögzítette a számítógépes nyilvántartásban. A vádlott a határozat elkészültét megelőzően kilétét felfedte.  

A sajtó képviselői a kérdéses időszakban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz számos hivatalos megkeresést intéztek kép-és hangfelvétel készítését kérve, de valamennyi esetben sablonos elutasító választ kaptak, a hatóság a migránsok személyiségi jogaira és a biztonsághoz fűződő jogra hivatkozva utasította el a sajtó megkereséseit. 

A vádlott a fenti eljárást megkerülve, de a sajtótörvény rendelkezéseinek szem előtt tartásával más személy személyazonosságával próbált bejutni és riportot készíteni. A vádlott célja a hiteles, pontos, valós helyzetről való tájékoztatás volt, hogy a magyar állampolgárok képet kapjanak a harmadik országbéliek mindennapjairól, a velük való bánásmódról, mi történik velük a befogadó állomásokon.

 

A bíróság kiemelte, hogy a vádlott által készített újságcikk egyedi alkotás, életszerű, hiteles, valódi tartalommal töltötte meg a migráns helyzetről kapott információkat, közérdeklődésre számot tartó témában készült páratlan híranyag, ami másfél nap eseményeit dolgozza fel. 

 

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ugyanakkor a vádlott büntetőjogi felelőssége megállapítható, mert helytelenül választotta meg ugyanis a tevékenysége befejezésének időpontját. A vádlott ismeretei szerint a BÁH eljárása a kérelmezőről készülő fényképfelvétellel és ujjlenyomatvétellel indul, ezzel szemben a bírság kiemelte, hogy az eljárás ugyanakkor az adatok közlésével már megindul. A vádlott, amikor a hatóság részére azért, hogy az utat folytathassa, más személy - kitalált személy - adatait, valótlan adatokat adott meg, számolnia kellett azzal, hogy az adatokat rögzítik, a bemondott valótlan adatok alapján hatósági eljárás elindul, közokirat kiállítására kerül sor. A vádlott valójában részese akart lenni a győri regisztrációt követő általa még hatósági eljárásnak nem tekintett intézkedéseknek. Ez eredményezte a büntetőeljárás megindítását is. Az adatszolgáltatás megtörténtéig az közhiteles, tárgyilagos újságcikkhez szükséges adatok a bíróság megítélése szerint a vádlott rendelkezésére álltak, így ha a győri átszállás során felfedte volna kilétét, előállítására sem került volna sor, büntetőeljárás sem indult volna vele szemben. 

 

A bíróság a vádlottal szemben büntetés kiszabása helyett a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély fokát is figyelembe véve a legenyhébb intézkedést alkalmazta, a vádlottat megrovásban részesítette és ezzel helytelenítését fejezte ki, felhívva a vádlott figyelmét arra, hogy a jövőben cselekményeinek várható következményeit már előre körültekintően mérje föl.

 

Az ítélettel szemben a vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést, az ügyész fellebbezése bejelentésére 3 napot tartott fenn. Az ügy másodfokon a Győri Törvényszéken folytatódik. 

 

Győr, 2016. november 18.

 

A Győri Törvényszék Sajtóosztálya