A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletében nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 9 év börtönbüntetésre ítélte T. I. vádlottat azzal, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmadának kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a vádlottat emellett 9 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

 

A bíróság rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, a bűnjelekről, illetve kötelezte a vádlottat a felmerült 1.700.000 forint bűnügyi költség megfizetésére.

 

A megállapított tényállás szerint a vádlott az egyik Győr környéki faluban élt és mivel gyakran nem volt pénze, hitelből vásárolt húsárut a sértett-től, aki hízó sertéseket tartott. 2014. júniusában a vádlott úgy határozott, hogy ismét hitelből vásárol, de indulás előtt egy kalapácsot tett a szatyrába és így indult kerékpárral a sértetthez. A sértett a házában tartózkodott, éppen húst akart kivenni az előtérben lévő fagyasztóládából, amikor a vádlott megérkezett. A vádlott megkérdezte, hogy a sértett fia otthon tartózkodik-e, majd nemleges válasz után húst kért. A sértett hús helyett egy darab hájat adott a vádlottnak aki azt eltette, majd csontos húst kért a kutyáinak. Míg a sértett visszafordult a fagyasztóládához, hogy tovább keresgéljen, a vádlott mögé lépett és a szatyrából elővett kalapáccsal több ütést mért a sértett fejére. A sértettnek még volt annyi életereje, hogy kiszaladt az udvarba, ahol segítségért kiabált, de a vádlott ide is utánament. Ezt követően a sértett visszafutott a házba és belülről magára zárta az ajtót. Végül a vádlott a kalapácsot a házban hátrahagyta és egy nagyobb húscsomagot vett ki a fagyasztóból, majd biciklijével elindult haza és a hússal teli szatyrot egy közeli farakás alá rejtette.

 

A bíróság az ítélet indokolásban egyebek között rámutatott arra, hogy a fejre mért ütések olyan súlyosak voltak, hogy fennállt a halál bekövetkezésének reális lehetősége. Kizárólag a helyszínen nyújtott szakszerű segítség és a kórházi ellátás mentette meg a sértett életét. A halál, mint eredmény elmaradása következtében a cselekmény kísérleti szakban maradt.

 

Ugyanakkor a vádlott kifejezetten a kutyáinak akart húst szerezni, a kalapácsot otthon a szatyrába tette, tehát az emberölés elkövetésére irányuló egyenes szándéka a nyereségvágy motívumával egészült ki.

 

Az eljárás során készült pszichiáter szakvélemény szerint a vádlottnak személyiségzavara és szellemi leépülése van, de ez olyan mértékű, hogy még enyhe fokban sem korlátozta őt abban, hogy a cselekmény társadalomra veszélyességét meg tudja ítélni.

 

A bíróság a büntetés kiszabása körében, a szabadságvesztés mértékének megállapítása során enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott idős korát, illetve részleges beismerő vallomását, valamint azt, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt.

 

Ugyanakkor a vádlott személyi körülményei közül súlyosító körülményként vette figyelembe a bíróság, hogy 1959-ben a vádlottat hasonló cselekmény miatt először halálbüntetésre ítélték, majd egyéni kegyelem folytán életfogytiglani fegyház büntetésre mérsékelték a büntetését és egy további, szintén élet elleni – kísérleti szakban maradt - cselekményt, amelyet a vádlott követett el, mindez pedig a vádlott társadalomra veszélyességét támasztja alá.

 

A bíróság az ítélet kihirdetését követően a vádlott az előzetes letartóztatását a másodfokú bíróság eljárásának befejezéséig, de legfeljebb a kiszabott szabadságvesztés tartamáig fenntartotta. Az előzetes letartóztatás fenntartásáról szóló végzés jogerős.  

 

A vádlott és a védője tudomásul vette az ítéletet, míg az ügyész 3 nap gondolkodási időt tartott fenn fellebbezése bejelentésére, ezért az ítélet nem jogerős.

 

Győr, 2015. december 04.

 

A Győri Törvényszék Sajtóosztálya