A bíróság ítéletének tényállásában rögzítette, hogy a vádlott a Rába Quelle Kft. Gyógy, Termál-és Élményfürdő alkalmazottjaként fürdő-és termál gépész karbantartóként dolgozott. Feladata és hatásköre szerint köteles volt a közvetlen felettese irányításával a rábízott létesítmények üzemeltetését legjobb tudása szerint végezni. Elsődleges feladata a fürdő-és termál üzem biztonságos és zavartalan üzemeltetése volt, ami egyebek mellett kiterjedt a vízkezelés folyamatos ellenőrzésére, szükség szerinti kézi beavatkozásra, a vegyszeradagolók, analizátorok ellenőrzésére, a vegyszerszintek és a vízhőfokok ellenőrzésére.

2013. szeptember 5-én a délelőtti órákban a fürdő területén a víz pH-értékének ellenőrzése során megállapították, hogy a fürdő területén a vízesés élménymedence vizének pH értéke az előírtnál magasabb, ezért azt csökkenteni kellett. A víz pH értékének csökkentését kénsavval kellett elvégezni, azonban a vádlott, észlelte, hogy a vegyszer elfogyott, az újabb szállítmány pedig még nem érkezett meg. Ezt jelezte a feletteseinek, majd telefonon felhívta a műszaki vezetőt. A műszaki vezető a vegyszer sósavval való helyettesítését javasolta és megkérdezte a vádlottat, hogy tudja-e mit kell csinálni, aki erre a kérdésre akként válaszolt, hogy tudja.

A vádlott ezt követően kétszer 25 liter sósavat öntött a vízadagoló-tartályba anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy a tartály – amely nem volt átlátszó – valóban üres-e. A tartályban kisebb mennyiségű kénsav volt, ami a sósavval keveredve klórgáz képződését idézte elő és a gáz a szellőzőrendszeren keresztül a fürdő légterébe jutott. A fürdő alkalmazottai ezt észlelve azonnal intézkedtek a fürdő kiürítése iránt, a mentőt és a tűzoltókat kihívták. A tűzoltók kiérkezésekor a fürdőben a kénsavat erős, jellegzetes szagáról még érezni lehetett, de mérni már nem. A vendégek egy óra múlva visszatérhettek a fürdőbe, annak működése helyreállt. A mentők a fürdőben tartózkodó vendégek közül 11 főt szállítottak klórgáz mérgezés tüneteivel a győri kórházba, de a mérgezés egészségkárosodást nem okozott egyik vendégnél sem.

 

A bíróság döntésének indokolásában kifejtette, hogy a klórgáz mérgezés súlyos egészségromlás vagy halálos állapot előidézésére nem volt alkalmas. Utalt a munkáltató jelentős közrehatására, a vádlott büntetlen előéletére, de ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az általános társadalmi érdek ahhoz fűződik, hogy minden, a vádbelihez hasonló esetben az érintett fokozott gondossággal járjon el. A vádlott ugyanis saját elmondása szerint tudta, hogy klórt savval nem szabad összeönteni, de azt hitte, hogy ebben az esetben két savról van szó. A bíróság kiemelte, hogy a fokozott gondosság azzal is jár, hogy ilyen esetben a vádlottnak át kellett volna gondolnia, hogy a sósav, amely a köznyelvben hidrogén-klorid, klór tartalmú, még akkor is, ha elnevezése szerint sav.  

A bíróság a vádlottal szemben büntetés helyett intézkedés alkalmazását elegendőnek és megfelelő súlyúnak tartotta – az intézkedések közül a súlyosabbat alkalmazta - és így a vádlottat két évre próbára bocsátotta.

 

Az ítélet első fokon jogerős.

 

Győr, 2016. április 28.

 

A Győri Törvényszék Sajtóosztálya