A Győri Törvényszék elsőfokú határozatot hirdetett kilenc vádlott ügyében, míg az eljárás legvégétől, már a perbeszédektől távol maradt két vádlott, L. I. és G. D. vonatkozásában elkülönítette az ügyet és 2015. január 23-án folytatja a tárgyalást.
A bíróság egy kivételével valamennyi vádlottat letöltendő szabadságvesztésre ítélte, amelynek időtartama a legsúlyosabban minősülő IX-X. rendű vádlott esetén 9-9 év. A bíróság a kilenc vádlott közül öt vádlott esetében állapította meg a cselekmény bűnszervezetben való elkövetését, ezért őket a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből kizárta.

Az ítéletben megállapított tényállás szerint a vádlottak 2009. decemberétől 2010. október végéig, összesen tizenegy alkalommal hoztak be Magyarországra kábítószert. Az Amszterdamból alkalmanként változó mennyiségben, mindösszesen mintegy 32 kilogramm összsúlyban behozott amfetamin a IX-X. rendű vádlottaktól ismeretlen személyekhez és ismeretlen módon kereskedelmi forgalomba került.
A bűncselekmény végrehajtása oly módon történt, hogy a IX-X. rendű vádlottak, akik a cselekmény elkövetésekor 23 évesek voltak, részben kölcsönökből származó anyagi forrást biztosítottak a II. rendű vádlottnak, aki azt továbbadta az I. rendű vádlottnak. Az I. rendű vádlott ismerte ugyanis azt a török illetőségű személyt, akitől Amszterdamban az árut vásárolta.
Az I. rendű ismeretségi körébe tartozott egy karosszéria lakatos személy, aki tudta, hogy hova lehet elrejteni a kábítószert eredeti gyári gépkocsi üregekben, vagyis anélkül, hogy a szállításra használt személygépkocsit át kelljen alakítani. A vádlottak autót béreltek és a bérelt autóval az I. rendű vádlott által beszervezett futár – a IV. rendű vádlott 6 alkalommal, majd elfogása után az V. rendű vádlott további négy alkalommal, az ő elfogását követően pedig a VI-VII. rendű vádlottak egy alkalommal – kiutazott Amszterdamba. Az I. rendű vádlott, mivel korábbi kábítószerrel visszaélés miatti büntetőügye kapcsán Németországban kitiltás hatálya alatt állt, többnyire repülőgéppel utazott. Az I. rendű vádlott volt, aki átvette az árut és azt a futárnak továbbadta, aki annak hazaszállításáról gondoskodott. A futárt minden esetben GPS készülékkel és minden úton új mobiltelefonnal látták el, a futárnak a hazaút során rendszeres időközönként jelentkeznie is kellett az I. rendű vádlottnál. Az I. rendű vádlott Magyarországra személyautóval Svájcon keresztül, vagy repülőgéppel utazott.
2010. áprilisában Hegyeshalomnál a IV. rendű vádlottat a rendőrök elfogták. A szervezetben pánik tört ki, majd az anyagi veszteség pótlására az V. rendű vádlott lépett a bűnszervezetbe futárként. Az V. rendű vádlott elfogására 2010. júliusában került sor.
A két futár elfogása után a IX-X. rendű vádlottak nem bíztak az I. rendű vádlottban és így maguk szervezték be a futárokat. Ezt követően egy alkalommal a X. rendű vádlott egyik barátja utazott Hollandiába futárként, de ő az áru átvétele előtt hazautazott. Az I. rendű vádlott ekkor arra kérte az eladót, hogy raktározza az árut tovább, majd miután repülővel hazautazott, a IX-X. r. vádlott VI-VII. vádlottakat szervezte be futárnak. A VII. rendű vádlott, aki ekkor alig húsz éves volt és a VI. r. vádlott szerelmespárt alkottak, együtt utaztak Hollandiába, nekik az I. rendű vádlott átadta az árut és hazaindultak. A IX-X. rendű vádlottak bizalmatlanságuk okán a futárok elé mentek és Komáromnál beszélték meg a találkozót. Itt csaptak le a vámosok a vádlottakra, majd sor került elfogásukra.

A bíróság a munkamegosztáson alapuló, alá-fölérendeltségi viszonyban működő, hosszabb távra szervezett csapat által elkövetett fenti cselekményeket bűnszervezetben elkövetett cselekménnyé minősítette. A bűnszervezet az I., II., IV., IX. és X. rendű vádlottakat érintette, a többi vádlott esetén azonban nem volt megállapítható, hogy tudatuk átfogta volna a bűnszervezetben való elkövetést.

A bíróság a fenti cselekmények elkövetéséért a bűnszervezet irányítóiként működő IX-X. rendű vádlottakat 9-9 év szabadságvesztésre ítélte. Figyelembe vette a bíróság, hogy a IX-X. rendű vádlottak anyagi gazdagodására jött létre a bűnszervezet, haszonszerzésük vezérelte őket és azt is, hogy a nyomozó hatóságok elől hosszabb ideig rejtve maradtak.

Az I. rendű vádlottat a bíróság 7 év 6 hónapi szabadságvesztés büntetésre ítélte. A büntetés kiszabásánál a bíróság figyelemmel volt a vádlott teljes körű, feltáró jellegű beismerő vallomására.

A II. rendű vádlottat – aki az I. rendű és a IX-X. rendű vádlottak közötti közvetítői szerepet töltötte be – 8 év szabadságvesztésre ítélte a bíróság.

A IV. rendű vádlottat - aki futárként vett részt a bűnszervezet működésében - 6 év szabadságvesztésre, míg a szintén futárként résztvevő V. rendű vádlottat 5 év szabadságvesztésre ítélte. Az V. rendű vádlott a büntetés felének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

A VI-VII. rendű vádlottak esetén a bíróság a kábítószer forgalomba hozatala bűntettének kísérletét látta megállapíthatónak és ekként, mivel a VI. rendű vádlott a cselekményt felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el, 3 év 6 hónap szabadságvesztésre, míg a VII. rendű vádlottat 2 év szabadságvesztésre ítélte. A VII. rendű vádlott büntetésének végrehajtását a bíróság 5 évre felfüggesztette. A VII. rendű vádlott esetén a bíróság figyelembe vette a szinte fiatalkorú elkövetéskori életkorát, valamint azt a körülményt, hogy a VII. rendű vádlottnak az ítélet hirdetést megelőzően a VI. rendű vádlottal közös gyermeke született.

A VIII. rendű vádlottat - aki az V. rendű vádlottat, mint futárt közvetítette ki az I. rendű vádlottnak - 4 év szabadságvesztésre ítélte a bíróság, amely fele letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

A VI-VII-VIII. vádlottak esetében a rendezett személyi körülményeket – így biztos munkahely, családi háttér – a vádlottak javára értékelte.

A IX-X. rendű vádlottak esetén a bíróság a vádlottak terhére értékelte azt a kitartó szándékot, amellyel a bűnszervezetet működtették, hiszen a futárok elfogását követően a pénzszerzés céljából újabb futárokat szerveztek be és folytatták a szervezet működtetését.
A középmértékhez (12 év 6 hó) képest enyhébb tartamú szabadságvesztés meghatározásánál a bíróság jelentős enyhítő körülményként értékelte a vádlottak elkövetéskori fiatal felnőtt életkorát, hogy négy éve állnak büntetőeljárás hatálya alatt, a vádlottak egy részénél a beismerő vallomást és a rendezett személyi körülményeket.

A bíróság a szabadságvesztés büntetés mellett a kábítószerrel összefüggésben keletkezett valamennyi pénzeszközre vagyonelkobzást rendelt el, ez a IX-X. rendű vádlottat illetően fejenként több, mint 11 millió forintot jelent és kötelezte a bíróság a vádlottakat a közel 5 millió forintos bűnügyi költség megfizetésére.

Az ügyész és a vádlottak védői közül a VII. rendű vádlott a fellebbezés bejelentésére három napot tartott fenn, valamennyi további vádlott védője fellebbezést jelentett be.

Győr, 2014. december 18.

A Győri Törvényszék Sajtóosztálya