A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletet hirdetett a sajtóban „pécsi egyetemi vesztegetési ügy” néven ismertté vált büntetőügyben.

A bíróság ítéletében huszonhét vádlott büntetőjogi felelősségét állapította meg. 

• A bíróság I. G. I. r. vádlottat vesztegetés elfogadásának bűntette, csalás, illetve költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év szabadságvesztésre, 1.500.000,- forint pénzbüntetésre, három év foglalkozástól eltiltásra, valamint nyolc év közügyektől eltiltásra ítélte.
• Ezen felül a XIV., XV. r. vádlottakat vesztegetés elfogadásának bűntette, míg a XXIII. r. vádlottat csalás bűntette miatt szintén végrehajtandó szabadságvesztésre, pénzbüntetésre, illetve közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte a bíróság. 
• A II., III., X., XI., XIII., XVI., XVII., XVIII., XXI., XXII. és XXIV. r. vádlottakat vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt a bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, és közülük négy vádlottal szemben pénzmellékbüntetést, hét vádlottal szemben pénzbüntetést alkalmazott.
• A bíróság az V., VI., VII., IX. r. vádlottakat magánokirat-hamisítás vétsége miatt, míg a XXV., XXVI. és XXVII. r. vádlottakat költségvetési csalás miatt megrovásban részesítette, míg az ellenük emelt többi vádpont alól felmentette őket.
• Az I. r. vádlotton kívül a Győri Törvényszék a III., X., XI., XIII., XV., XXIII. és XXIV. r. vádlottakkal szemben foglalkozástól eltiltást is alkalmazott mellékbüntetésként, e körben azt is meghatározta, mely foglalkozásokat nem tölthetik be a vádlottak az eltiltás tartama alatt.
• A IV., VIII., XII., XIX. és XXV. r. vádlottakat a bíróság az ellenük emelt vádak alól felmentette.

A bíróság rendelkezett a járulékos kérdésekről, valamint a közel 25.000.000,- forint bűnügyi költség viseléséről is.

Az ügy még 2012-ben indult meg a Pécsi Törvényszéken, amelynek bírái akkor elfogultságukról nyilatkoztak, ezért a Pécsi Törvényszéknek nem maradt olyan tanácsa, amely – az egyetem oktatóival fennálló munkakapcsolat miatt – tárgyilagosan tudott volna eljárni. A Győri Törvényszékre kijelöléssel érkezett ügy, ahol az eljárás 2015-ben történt megszüntetése után – hatályon kívül helyező másodfokú döntés eredményeként – 2016 nyarán indult újra a büntetőeljárás. Azóta a bíróság az ügyben 45 tárgyalási napot tartott, amelyet követően a mai napon 525. sorszám alatt hozott ítéletet.

Az eljárás során összesen huszonhét vádlott büntetőjogi felelőssége kérdésében kellett a bíróságnak állást foglalnia. Az egyetem egykori gazdasági vezetői, alkalmazottai, valamint a velük kapcsolatban álló vállalkozások képviselői ültek a vádlottak padján. Az ügyben keletkezett tizenhatezer oldal nyomozati anyagból csak a vádirat tetemes mennyiséget tett ki. A vádiratban szereplő vádpontok tekintetében a bíróság az alábbi lényegi álláspontra jutott.

Tizenhárom vádlottat az ügyészséggel csalással vádolt, e körben pontosan azzal, hogy az egyetem megbízási szerződést kötött egy ügyvédi irodával közbeszerzési tanácsadásra. Az ügyvédi iroda a munka egy részét alvállalkozónak – a II. r. vádlottnak – adta ki. A II. r. vádlott vállalkozása aztán további alvállalkozói szerződéseket kötött az egyetem egyes munkatársaival, hogy őket jogtalanul juttassa pénzhez és az így kifizetett vállalkozói díjakat beépítse abba a számlába, amelyet az ügyvédi irodának állított ki, az ügyvédi iroda pedig tovább számlázta az egyetemnek, ezzel a magatartásukkal a vádirat szerint közel 33.000.000,- forint kárt okoztak. A bíróság álláspontja szerint nem bizonyosodott be az eljárás során, hogy olyan munka lenne leszámlázva, amelyet nem végeztek el. A teljesítési igazoláson szereplő munkákat ténylegesen elvégezték és nincs arra bizonyíték, hogy a ráfordított időt a valóságnál nagyobb mértékben számolták volna el, hiszen a szakértő is úgy foglalt állást, hogy a ráfordított munka és az elszámolás arányban állnak egymással.

További három vádlottat érint az a vádpont, amely szerint neves pécsi vállalkozások kötöttek tanácsadói szerződéseket az egyetemmel, amelyek vonatkozásában azonban a feleknek egyáltalán nem volt teljesítési szándéka, ezzel pedig közel 70.000.000,- forint kárt okoztak az egyetemnek. A bíróság az indokolása során egyebek között rámutatott arra, hogy a vádlottak pénzmosási törekvése, tehát az, hogy az így szerzett pénzt befektették volna, nem nyert bizonyítást az eljárás során.

Összesen tizennégy vádlottat vádolt az ügyészség vesztegetéssel. Ezen vádpont szerint az egyetem által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban az egyetem alkalmazottai beszállító vállalkozásokat jogtalanul juttattak olyan többletinformációkhoz (pl. a beszerzés tárgyával, értékével, idejével kapcsolatban), amelyekkel a szállítók a konkurens vállalkozásokhoz képest előnyre tettek szert. Ezzel pedig a közbeszerzési portálon mindenki másnál olcsóbban tudtak ajánlatot tenni. Ezért cserébe a teljesített beszerzések arányában pénzt fizettek az egyetem dolgozóinak, akik több millió forintot vettek így át.

A fenti elkövetési magatartásokhoz kapcsolódóan az egyes vádlottak esetenként megvalósítottak magán-, illetve közokirathamisítást, költségvetési csalást, valamint befolyással üzérkedést is.

A döntés elleni fellebbezés bejelentésére az ügyész, a vádlottak és a védőik többsége három nap gondolkodási időt tartott fenn.

Győr, 2019. május 20.

Győri Törvényszék Sajtóosztály