A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletet hirdetett a vörösiszap-per megismételt eljárásában, 10 vádlott büntetőjogi felelősségét állapította meg.

Az I. rendű vádlottat, B. Z-t, a MAL Zrt. cégvezetőjét közveszélyokozás bűntette és más bűncselekmények miatt 2 év 6 hónap letöltendő szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II. rendű vádlottat, Dr. D. J. B-t, a MAL Zrt. műszaki szolgáltatási igazgatóját 2 év letöltendő szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. 

A bíróság hat vádlott esetében felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, köztük van D. J. V. rendű vádlott, a MAL Zrt. üzemvezetője. A VII. rendű vádlottat a bíróság pénzbüntetésre ítélte, valamint a XIII. rendű vádlottat megrovásban részesítette. A fennmaradó öt vádlottat felmentette az ellenük emelt vádak alól, részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában.

Az ügyben a Veszprém Megyei Főügyészség a 2010. október 4-én történt vörösiszap katasztrófa kapcsán a MAL Zrt. 15 alkalmazottja ellen emelt vádat gondatlanságból elkövetett, több ember halálát előidéző közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt.

A Veszprémi Törvényszék 2016-ban hozott az ügyben elsőfokú ítéletet, amelyben valamennyi vádlottat felmentette az ellenük emelt vád alól, bűncselekmény hiányában. Az ügyészi fellebbezés folytán eljárt Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, indokolási kötelezettség elmulasztása okán, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot.

A Veszprémi Törvényszék megismételt eljárásban való kizártsága miatt a Győri Ítélőtábla a Győri Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására. 

A Győri Törvényszék által megállapított ítéleti tényállás lényege az alábbiakban foglalható össze: A MAL Zrt. az Ajka melletti telephelyén évtizedek óta folytatott timföldgyártási tevékenységet. A gyártási folyamat során keletkező melléktermék, az ún. vörösiszap, amelyet vízzel felhígítottak, és csővezetékeken juttatták ki a gyártól több kilométerre lévő, cementálódott salakpernyéből épített, ún. tároló kazettákba, ahol a zagy vörösiszap tartalma leülepedett, a lúgos tartalmú szállítóvizet pedig folyamatosan visszaszivattyúzták a gyárba, és semlegesítést követően szennyvízként kibocsátották.

A katasztrófa idején, azaz 2010. október 4-én a 25 hektár területű X-es számú kazetta üzemelt, amely ekkor még nem érte el a teljes töltöttséget.  

A különböző beosztású vádlottak 2009-től kezdődően számos foglalkozási szabályt megszegtek, többek között hatósági engedélytől eltérve résztechnológiai változtatásokat vezettek be a gyártási folyamatba. Nem tartottak be több üzemeltetési szabályzatot, amelyek következtében a X-es kazettán felhalmozódott lúgos víz mennyisége a katasztrófa napján jóval meghaladta az üzemeltetési szabályok szerinti maximum 400.000 m3-t. A vízmennyiség több mint 1.000.000 m3 volt, lúgosságának mértéke pedig meghaladta a hatósági engedélyben rögzített koncentrációt.

2010 nyarán a X-es kazetta északi gátján – amely az építés 1998-as befejezése óta rendellenesen, nem teljes hosszában, a tervezettnél jóval nagyobb mértékben süllyedt – anélkül végeztették el a szintkiegyenlítési munkákat, hogy feltárták volna a rendellenes süllyedés okait. A szintkiegyenlítést követően a gát magassága mintegy 40 cm-rel meghaladta az engedélyben foglalt magasságot. A gáttest kiszakadása később a rendellenesen megsüllyedt és feltöltött szakaszon történt. 

A X-es kazetta gátszakadásának oka az északi gát alatti altalaj tönkremenetele miatt bekövetkezett talajtörés, és ezt követően a gáttest rideg törése, amely tervezői, kivitelezői hiányosságokra és hatósági mulasztásokra vezethető vissza.

2010. október 4-én röviddel 12.00 óra után a X-es kazetta észak-nyugati sarkánál, a mintegy 25 méter magas északi gátfal körülbelül 50 méter hosszan talapzatáig átszakadt, majd a szakadáson nagy sebességgel kiáramló több mint 1.000.000 m3 lúgos víz és kb. 700.000 m3 vörösiszap elegye pár perc alatt elérte a mintegy 1 kilométerre lévő Kolontárt, majd tovább hömpölygött Devecser, Somlóvásárhely és Tüskevár községek irányába. A katasztrófa 8 halálos áldozatot követelt, 227 személy szenvedett a lúg marása miatt sérüléseket, több tízmilliárd forint kár keletkezett, kipusztult a Torna patak élővilága, jelentősen károsodott a Marcal folyó élővilága, valamint károsodtak a környezet egyéb elemei.

A vádlottak mulasztásai hozzájárultak a katasztrófához, mivel a gátszakadás lehetőségére figyelmeztető jelekkel nem foglalkoztak, a környék lakosságát és a hatóságokat megtévesztették a kazettában a szabályszegések folytán felgyűlt tényleges vízmennyiség és annak lúgossága tekintetében, amelyek végül a kialakult katasztrófa meghatározó tényezői lettek.

A katasztrófát követően a vádlottak gondatlanságból nem, vagy késedelemmel értesítették a hatóságokat, külső szerveket, illetőleg nem tájékoztatták őket a kiáramlott anyag lúgossága, az emiatt szükséges óvintézkedések tekintetében. B. Z. I. rendű vádlott vonatkozásában a bíróság azt állapította meg, hogy röviddel a katasztrófát követően Devecserben szándékosan félrevezetően nyilatkozott a kiömlött anyag veszélyességét illetően.

A MAL Zrt. által működtetett tároló kazetták besorolása nem veszélyes hulladék lerakó volt, viszont a lúgos szállítóvíz a hatályos jogszabályok szerint veszélyes anyagnak minősült. A vádlottak közül négyen felelősek abban, hogy a szállítóvízzel szabálytalanul hulladékgazdálkodási tevékenységet végeztek, illetőleg egy vádlott azért, hogy 2003-ban a besorolási eljárás során megtévesztették a környezetvédelmi hatóságot, ezáltal a X-es kazetta besorolása nem a jogszabályoknak megfelelően történt, azt 2009. július 16-al be kellett volna zárni.

Az ítélet a XII. rendű vádlott vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett, a többi vádlott vonatkozásában az ítélet nem jogerős.

Győr, 2018. február 04.

Győri Törvényszék Sajtóosztály