Az ítéleti tényállást a bíróság a vádiratival lényegében egyezően állapította meg, a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, részbeni beismerését és azt a körülményt, hogy a vádlott saját két kiskorú gyermekéről gondoskodik. A vádlott megbánását a bíróság ugyanakkor nem fogadta el, figyelemmel arra, hogy a cselekményeket illetően részbeni beismerő vallomást tett a vádlott. A vádlott terhére értékelte a bíróság, hogy a vádlotti cselekmény két sértettet is érintett, akik közül az egyikük az igazságügyi szakértői vélemény szerint komoly lelki következményekkel járt a cselekmény.

 

A bíróság ítéletének indokolása szerint e cselekmények esetén is tetten érhető a társadalom „félrenézése”, ugyanis az egyik sértett édesanyjának következetessége – kérdezősködése - vezetett a büntetőeljárás lefolytatásához. 

 

A bíróság az elsőfokú határozathozatalt követően a vádlott előzetes letartóztatását fenntartotta, a vádlott mind az elsőfokú ítéletet, mind az előzetes letartóztatásról szóló döntést tudomásul vette, az ügyész és a védő három napot tartott fenn fellebbezése bejelentésére, a döntés így nem jogerős. 

 

Győr, 2014. november 14.

 

A Győri Törvényszék Sajtóosztálya