A III. r. vádlottat – mint többszörös visszaesőt - garázdaság bűntette miatt 600.000,- forint pénzbüntetésre ítélte.

 

A bíróság az I. és II. rendű vádlottakat az eljárás során felmerült összesen 140.456,- forint bűnügyi költségből külön-külön 43.639-43.639,- forint megfizetésére kötelezte, míg a fennmaradó 53.178,- forintot az I. és II. rendű vádlottak egyetemlegesen viselik.

 

Az ítélet nem jogerős tekintettel arra, hogy az ügyész mindhárom vádlott vonatkozásában súlyosításért, míg a III. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítéséért jelentett be fellebbezést.

 

A lefolytatott eljárás alapján a bíróság megállapította, hogy a vádiratban szereplő valamennyi körülmény kétséget kizáróan bizonyításra került. Ezért a lényegét tekintve a vádirati tényállást elfogadta az ítéleti tényállás alapjául. Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint 2015. március 22-re virradó éjszaka egy békéscsabai italmérő helyen egy mindenki számára nyilvános rendezvényt tartottak. Mindhárom vádlott fogyasztott szeszesitalt, H. R. III. rendű vádlott erősen ittas állapotba is került. A III. r. vádlott hajnali 3 óra körül odalépett a pultnál álló I. rendű vádlotthoz, aki mellett ott állt S. Á. P. II. rendű vádlott. A III. r. vádlott rövid ideig beszélt az I. rendű vádlotthoz, majd előzmény nélkül, egyszer ököllel az I. rendű vádlott arcának irányába ütött. Az ütés az I. rendű vádlott arcát csak érintőlegesen érte, mert sikerült elhajolnia. Ezután az I. r. vádlott ököllel arcon ütötte a III. r. vádlottat, aki a földre esett. A küzdősportban járatos I. és II. r. vádlottak a földön fekvő III. r. vádlottat hasi tájékon egy-egy alkalommal megrúgták. Az eseményt észlelő H. Cs. megpróbálta távol tartani az I. és II. r. vádlottakat, de eközben a felállni próbáló III. r. vádlottat a II. r. vádlott a földre vitte, rátérdelt, míg az I. r. vádlott a hasi részére előteljesen rátaposott. Ezt követően két pultos az I. és II. rendű vádlottakat igyekezett távolt tartani, míg H. Cs. a III. rendű vádlottat húzta távolabb. A III. r. vádlottat felsegítették a földről, majd átment egy másik békéscsabai szórakozóhelyre. Itt találkozott a testvéreivel és a barátaival, akiknek beszámolt a történtekről, majd mivel rosszul érezte magát, kórházba vitték. A bántalmazás következtében a III. rendű vádlott közvetlen életveszélyes sérülést szenvedett el, és szükséges volt a III. r. vádlott bal veséjének műtéti úton történő eltávolítása.

 

 

Az ítélet indokolása szerint a vádlottak ténybeli beismerő vallomásai, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok – így például a tanúvallomások, a térfigyelő kamerák és a szórakozóhely biztonsági kameráinak felvételei, az igazságügyi orvosszakértői és elmeorvosszakértői vélemények – alapján a bíróság kétséget kizáróan megállapította a vádlottak bűnösségét. Az eljárás során beszerzett valamennyi bizonyíték mérlegelése után a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a III. rendű vádlott közvetlen életveszélyt jelentő sérülése az I. és II. rendű vádlottak általi bántalmazás következménye. A sérülés miatt a III. rendű vádlott veséjét eltávolították, ami maradandó fogyatékosságnak minősül.

 

Az I. rendű vádlott jogos védelmi helyzet fennállására is hivatkozott, ugyanakkor a bíróság ezt nem fogadta el. Ahogyan az ítélet indokolásakor elhangzott, hogy a jogos védelmi helyzet csak addig állt fenn, amíg a III. rendű vádlott nem került földre. Ekkortól már túllépte ezt a kört, és egy megtorló jellegű bántalmazás történt.

 

A Btk. szerint a garázdaság egyik súlyosabban büntetendő minősített esete, ha a garázdaságot nyilvános rendezvényen követik el. Figyelemmel arra, hogy a III. rendű vádlott a garázdaság törvényi tényállásába illeszkedő magatartását egy nyilvános rendezvényen tanúsította, a bíróság ezt a minősített esetet állapította meg. 

 

A büntetéskiszabás során a bíróság számos enyhítő körülményt értékelt az I. és II. rendű vádlottak vonatkozásában, például fiatal felnőtt életkorukat, a sértetti közrehatást, a részbeni beismerő vallomásukat, a büntetlen előéletüket. Esetükben súlyosító körülményként vette figyelembe a garázda jellegű elkövetést, és azt, hogy a bűncselekményt önhibából eredő ittas állapotban, társtettesként követték el. A III. rendű vádlottnál enyhítő körülményként szolgált a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás, valamint az, hogy maradandó fogyatékosságot szenvedett el. Súlyosító körülmény volt nála a büntetett előélet, a kezdeményező szerep a cselekmény során, valamint az önhibából eredő ittas állapot.

 

 

Az ítélet nem jogerős.

 

 

Gyula, 2016. június 15.

 

A Gyulai Törvényszék Sajtóosztálya