A Gyulai Járásbíróság előtt dr. D. G. vádlott és társai ellen hűtlen kezelés bűntette miatt 13.B.297/2016. szám alatt indult büntetőügyben 2018. október 2-án nem jogerős ítélet született. A bíróság bűnösnek mondta ki az I., II. és III. rendű vádlottakat társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, míg a IV., V. és VI. rendű vádlottakat felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében. A bíróság az I. rendű, a III. rendű és VI. rendű vádlottakat 10-10 hónap, a II. rendű és IV. rendű vádlottakat 8-8 hónap, az V. rendű vádlottat 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, és valamennyi vádlott esetén a börtönbüntetés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette.

Rendelkezett a bíróság a börtönbüntetés végrehajtásának elrendelése esetére a feltételes szabadságról, valamint az eljárás során bűnjelként lefoglalt igen jelentős mennyiségű iratanyagról. A bíróság egyetemlegesen kötelezte a vádlottakat 556.178,- forint bűnügyi költség megfizetésére, míg 206.596,- forint bűnügyi költség az állam terhén maradt.

A Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezetője 2003. május 15-től 2010. december 31-ig az I. rendű, ezt követően a II. rendű vádlott volt. A Kft. parkolási üzletágának vezetője 2003-tól a III. rendű vádlott volt. A IV. rendű vádlott 2008. és 2012. között az önkormányzat címzetes főjegyzője, az V. rendű vádlott az alpolgármester, míg a VI. rendű vádlott a Polgármesteri Kabinet alkalmazottja volt. A Kft. és az önkormányzat között létrejött szerződés alapján a társaság üzemeltette az önkormányzat tulajdonában lévő parkolóhelyeket. A parkolási díjak beszedéséből, a jegyek és bérletek eladásából származó bevétel az önkormányzatot illette, de a bevételeket a Kft. szedte be és számolta el.

Az önkormányzatnál évente döntöttek arról, hogy kik részesüljenek ingyenesen éves parkolóbérletben. Ezen személyek listáját 2008-tól a VI. rendű vádlott állította össze. A listát vezetői értekezleten hagyták jóvá, majd a VI. rendű vádlott – a IV. rendű vádlott utasítására – eljuttatta a III. rendű vádlott részére. A listákat többségében a IV. és az V. rendű vádlottak írták alá azzal, hogy a Kft-től kérték a parkolóbérletek kiadását. Az I. és a II. rendű vádlottak felhívták a III. rendű vádlottat a parkolóbérletek kiadására, aki az ügyintézőtől elkérte a bérleteket, majd eljuttatta a VI. rendű vádlottnak, végül a listán szereplő személyek átvették azokat. A kiadott parkolóbérletekről 2009. és 2010. kivételével állított ki számlát a Kft., azonban az önkormányzat ezek ellenértékét így sem egyenlítette ki.

A vádlottak az érintett időszakban nem voltak jogosultak arra, hogy ingyenesen igényeljenek vagy juttassanak parkolóbérleteket. A társaság az érintett időszakban összesen 307 darab bérletet adott ki ingyenesen. E magatartásukkal az I. r. vádlott 2008. és 2010. között közel 19 millió forint, a II. r. vádlott 2011-2012-ben körülbelül 21 millió forint vagyoni hátrányt okozott az önkormányzatnak.

A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták a bűncselekmény elkövetését, illetve a tagadták bűnösségüket is. 

A bíróság a bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a vádlottakat sem jogszabály, sem egyéb szabályozás nem jogosította fel arra, hogy a vádbeli időszakban ellenérték nélkül parkolóbérleteket adjanak. A tanúvallomások alapján az ingyenes parkolóbérlet juttatása egyfajta automatizmusként működött az önkormányzatnál. Az ingyenes bérletben részesülő személyek köréről vezetői értekezleten határoztak a korábbi évek gyakorlatát átvéve, azonban ezekről az értekezletekről nem készültek feljegyzések. A parkolóbérletekről a közlekedési társaság bizonyos években még számlát sem állított ki, de még számla kiállításakor sem történt meg az ellenérték kiegyenlítése az önkormányzat részéről. 

A bíróság – a vádlottak hivatkozásával szemben - megállapította, hogy nem lehetett önkormányzati működési támogatásnak tekinteni ezeket az ingyenes bérleteket.  Rámutatott a bíróság arra is, hogy azért sem minősülhetett önkormányzati támogatásnak a parkolóbérlet, mert a vonatkozó törvényben meghatározott jogosultakon kívüli – részben önkormányzathoz nem is kötődő - személyek is részesültek belőle. A közlekedési társaság nem önkormányzati intézmény, így döntést kellett volna hozni az ingyenes juttatásról. Az adójogi szabályok értelmében a parkolóbérletek esetén nem valósultak meg az üzleti ajándék vagy üzletpolitikai kedvezmény törvényi feltételei sem.

Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy a vádlottak magatartásukkal vagyoni hátrányt okoztak a pakolóbérletek ellenérték nélküli juttatásával megfelelő felhatalmazás hiányában, így hűtlen kezelés bűntettét valósították meg.

Az ítélet nem jogerős tekintettel arra, hogy az ügyészség és a vádlottak védői is fellebbezést jelentettek be ellene. A vádlottak a tárgyaláson nem vettek részt, így a fellebbezési határidő esetükben a határozat kézbesítésekor kezdődik meg.

Gyula , 2018. október 2.

Gyulai Törvényszék Sajtóosztály