A Kecskeméti Járásbíróság bizonyítottság hiányában felmentette az I. és II. r. vádlottat vesztegetés, míg III. r. vádlottat vesztegetés elfogadása bűntettének vádja alól.

 

Az ítéleti tényállás lényege szerint a II. r. vádlott érdekkörébe tartozó gazdasági társaság 2010. december 30-án kölcsönszerződést kötött egy takarékszövetkezettel, melynek keretében a pénzintézet 500 millió Ft összegű kölcsönt nyújtott a társaság részére. A hitel és járulékai visszafizetésének biztosítéka 4 db ingatlan, további ingóságok és 200 millió Ft értékű borkészlet volt. A kölcsönösszeg törlesztése a gazdasági társaság részéről csak részben történt meg, ezért a hitelező takarékszövetkezet 2012. július 12. napján engedményezési szerződést kötött az egy másik takarékszövetkezettel, melynek keretében a fenti 500 millió Ft tőke követelést és az azokat biztosító 318 millió Ft értékű fedezetek jelzálogjogát erre a takarékszövetkezetre ruházták át. A felek az engedményezés vételárát a kifejezetten bizonytalan megtérülésére tekintettel 38 millió forintban jelölték meg. Ezt követően a II. r. vádlott megbízta az I. r. vádlottat azzal, hogy az általa nyújtott kölcsönből szerezze meg a takarékszövetkezettől a fenti követelést, amely miatt az I. r. vádlott több alkalommal tárgyalt személyesen a takarékszövetkezet vezetőjével - a III. r. vádlottal -, akivel abban állapodtak meg, hogy a követelést az I. r. vádlott közeli ismerősének ügyvezetése alatt álló kft. veszi meg 100 millió forintos vételáron. Az eljárás során nem volt bizonyítható az, hogy a III. r. vádlott a követelés értékesítése során 335 Euró jogtalan előnyt fogadott el és erre tekintettel a kötelezettségét megszegve járt el.

 

Az ítélet szerint nem volt felhasználható a titkos információszerzés eredménye – a lehallgatott telefonbeszélgetések - , mivel az engedély tárgya a jelen üggyel sem tárgyi, sem személyi összefüggésben nem állt. Ugyanakkor ezek felhasználhatósága esetén sem támasztották volna alá kétséget kizáróan a vádlottak bűnösségét. A kirendelt igazságügyi hitelpiaci, valamint könyv- és adószakértők véleménye, a könyvvizsgáló, főkönyvelő és a további kihallgatott tanúk vallomása alapján ugyanis nem nyert bizonyítást, hogy a III. r. vádlott a követelés értékesítése, annak vételárának kialakítása során nem az irányadó jogszabályi és szakmai előírásoknak megfelelően járt el, ezért kötelezettségszegése nem volt bizonyítható, mint ahogy az sem, hogy ezért 335 Euró összegű jogtalan előnyt fogadott volna el az I. r. vádlottól. Mindezekre tekintettel a bíróság felmentette a vádlottakat az ellenük emelt vád alól.

 

A bíróság döntését a vádlottak és a jelenlévő védőik tudomásul vették, míg az ügyészség bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést, amelyről a Kecskeméti Törvényszék dönt.

 

Kecskemét, 2018. június 12.

 

Kecskeméti Törvényszék Sajtóosztály