Kecskeméti Törvényszék - ítélet adócsalás bűntette

Szervezeti egység
Kecskeméti Törvényszék
Ítéletet hirdetett a Kecskeméti Törvényszék annak a 27 vádlottnak a büntetőügyében, akiket a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség -többek között – adócsalás bűntettével vádol a145 oldalas vádiratában.
 
A törvényszék négy vádlottat – az I.r., a II.r., a IV.r. és a XIV.r. vádlottat - ítélet letöltendő (4 év, 3 év illetve 2 év) börtönbüntetésre, míg társaikat felfüggesztett börtönre, illetve pénzbüntetésre.
 
A vádirat 15 gazdasági társaságot vont büntetőeljárás alá, melyek közül 6 kecskeméti, 4 budapesti, a továbbiak pedig zalaegerszegi, tiszaalpári, szabadszállási, foktői, illetve nagykőrösi székhelyűek.
 
A tényállás lényege szerint az I.r. vádlott 2003-ban úgy határozott, hogy „számlagyár” létrehozása és működtetése révén tesz szert rendszeres haszonra. E tevékenység lényege az volt, hogy az erre igényt mutató „megrendelők” /gazdálkodó szervezetek/ részére - anyagi ellenszolgáltatás fejében - létező gazdasági társaságok nevében állított vagy állíttatott ki valótlan tartalmú, fiktív számlákat. Ezeket aztán a megrendelők a könyvelésükbe beállították, adóbevallásukat pedig a fiktív számlák figyelembe vételével, valótlan tartalommal készítették el és nyújtották be az adóhatósághoz.
 
Az I.r. vádlott 2004. év elejét megelőzően elhatározta, hogy ÁFÁ-ra elkövetett adócsalások révén tesz szert jogtalan előnyre. Módszerének az volt a lényege, hogy a számlabefogadóként feltüntetett gazdasági társaságok részére a számlákon feltüntetett munkálatok és szolgáltatások ténylegesen elvégzésre, teljesítésre kerültek, a feltüntetett termékek eladása megtörtént. Azt, hogy a munkálatokat, szolgáltatásokat valójában ténylegesen kik végezték el, kik nyújtották, illetve a termékeket kik adták el a számlabefogadóknak, nem lehetett megállapítani. A munkálatok és szolgáltatások elvégzéséről, nyújtásáról illetve a termékek értékesítéséről az egyes gazdasági társaságok nevében a számlákat az I.r. vádlott, vagy az ő felhívására vádlott társai, illetőleg ismeretlen személyek állították ki. A számlabefogadó cégek a számlák ellenértékét minden esetben megfizették a kiállítók felé.
 
Az I. és a IV.r. vádlottak külföldön /zömmel Németországban/ vásároltak  tehergépkocsikat úgy, hogy azok után ÁFÁ-t- nem fizettek, azonban belföldön már az ÁFÁ-val növelt értékben értékesítették ezeket. Annak érdekében, hogy az értékesítésből származó ÁFA megfizetését elkerüljék, valótlan tartalmú ÁFA bevallásokat nyújtottak be.
 
Az okozott együttes kár összege több százmillió forint.
 
Az ítélet egyik vádlott esetében sem jogerős.
 
Kecskemét, 2016. május 18.
 
                                                                           A Kecskeméti Törvényszék Sajtóosztálya