A  tényállás lényege szerint a vádlott és társai -akikkel szemben az eljárás korábban folyt - Magyarországon, Budapesten, egy albán kávézóban tartózkodtak rendszeresen.

 

2010. július 20. napjától elfogásukig terjedő időszakban munkahellyel, rendszeres legális jövedelemmel nem rendelkeztek, rendszeres haszonszerzésre törekedve a különböző autópályák és főutak mentén kialakított pihenőhelyeken külföldi állampolgárságú sértettek sérelmére vagyon elleni bűncselekményeket, ún. trükkös lopásokat” követtek el.

A vádlottak a bűncselekmények elkövetése előtt előre megszervezték az elkövetés módját és az egymás közötti feladatokat. A vádlottak – akik esetenként hárman, vagy négyen közelítették meg a helyszínt a különféle, használatukban lévő gépkocsik egyikével - módszere az volt, hogy a Magyarország területén átutazó és a fáradság miatt az éjszakai, kora hajnali órákban az autópályák és főutak mentén kialakított pihenőhelyeken, illetve benzinkutak parkolójában aludni megálló külföldi állampolgárságú sértettek külföldi rendszámú autójának ablakán benézve kiválasztották azt a gépkocsit, melyben a sértett egyedül, vagy másodmagával utazott, illetve esetleg az életkora alapján idősebb volt és látható helyen tárolta az értékeit – kisebb méretű táskákat és pénztárcákat.

A vádlottak egyike a sértett gépkocsijának hátsó kerekét kivágta, kihasította - speciálisan hegyesre köszörült körömvágó ollóval, mint szúró eszközzel -, vagy a szelepet leeresztette, miközben elkövető-társa a közelben figyeléssel biztosította a bűncselekmény elkövetését, majd a kerékgumit kihasító vádlott a gépkocsi ablakán bekopogtatva felébresztette az alvó sértettet, illetve sértetteket és jelezte számukra a defektet.

A gépkocsiból kiszálló, álmából felébredt sértett hátrament a gépkocsihoz, az ablakán bekopogó vádlott vele tartott, így figyelmét elterelte, miközben elkövető-társa a pihenőhelyek megvilágítatlanságát, a sötétséget is kihasználva a sértett gépkocsijának másik oldalán a le nem zárt gépkocsiba nyúlva eltulajdonította a látható helyen hátrahagyott értékeket, többnyire kézitáskát, vagy pénztárcát, majd a közelben járó motorral várakozó elkövető-társukhoz beszállva gyorsan elhajtottak a helyszínről.

 

Amennyiben a sértett nem szállt ki a gépkocsijából, akkor az elindulást követően észlelte a defektet, ekkor az őt követő vádlottak segítséget színlelve megálltak, a vádlottak egyike a segítség színlelése során elvonta a sértett figyelmét, miközben elkövető-társa a le nem zárt gépkocsihoz lopakodva abból eltulajdonította az ott hátrahagyott értékeket.

 

A vádlottak a helyszíneket a használat jogcímén birtokukban lévő, egymásnak rendszeresen kölcsönadott, külföldi rendszámú gépkocsik egyikével közelítették meg.  

 

A vádlottak a cselekmények elkövetése során egymással mobiltelefonon tartották a kapcsolatot. A mobiltelefonokba tartozó SIM kártyát a Budapesten vásárolták névtelenül. A vádlottak a hívószámaikat, illetve a SIM kártyát üzemeltető, különféle IMEI számú telefonkészülékeket a lebukásuk elkerülése érdekében folyamatosan cserélték.

 

A vád tárgyát mindösszesen 15 vádpont képezte.

 

Az ítélet ellen az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A vádlott a továbbiakban szabadlábon védekezhet.

 

Kecskemét, 2016. március 24.

 

A Kecskeméti Törvényszék Sajtóosztálya