A Miskolci Törvényszék a 2016. június hó 21. napján kihirdetett elsőfokú ítéletében CS. T. vádlottat az ellene nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette és magánlaksértés bűntette miatt emelt vádak alól – bizonyítottság hiányában -  felmentette. 

 

A vádlott a vádirati tényállás szerint 2011. évben ittas állapotban a sértett Kovácsvágáson található házához ment, ahol a szúnyoghálót leszakítva bemászott a házba. A családi házban egyedül élő 81 éves sértettet bántalmazni kezdte, nyakcsigolyáját eltörte. A sértett a bántalmazás következtében a helyszínen elhalálozott. Ezt követően a vádlott kb. 400.000,- forint készpénzt és 3-4 üveg aszúbort tulajdonított el, majd hazament és lefeküdt aludni. A megelőző eljárásban a bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat és 18 év fegyházbüntetésre ítélte. A másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az ítéletet, és további bizonyítási eljárás lefolytatását írta elő. 

 

A megismételt eljárásban a bíróság megállapította, hogy a vegyészszakértői vélemény nem támasztotta alá a vádlott bűnösségét, mivel a Tesco Áruház kamerafelvételéből megállapítható volt, hogy a vádlott az elkövetés éjszakáján nem a lefoglalt farmernadrágot, hanem melegítőalsót viselt. Alátámasztotta azt a feltevést, hogy nem a lefoglalt farmernadrág volt az elkövetéskor viselt ruhadarab az a körülmény is, hogy a farmernadrágon vérszennyeződés nem volt fellelhető, márpedig az elkövetés helyszínen talált nyomokra, a bántalmazás módjára tekintettel az elkövető ruházatára jelentős mennyiségű vérnek kellett kerülnie. 

 

Szintén alátámasztotta azt a megállapítását a bíróságnak, hogy nem a farmernadrág az elkövető által viselt ruhadarab az a körülmény, hogy sem az elkövetéskor használt kesztyű illetve cipő nem került feltalálásra, márpedig teljesen életszerűtlen, hogy a vádlott az elkövetéskor használt kesztyűt és cipőt elrejti, míg a nadrágot a szekrényébe helyezi, ahol egy esetleges házkutatás során azonnal feltalálható. 

 

Mindezekre tekintettel a vegyészszakértői véleményben feltárt nyomkereszteződés nem volt alkalmas annak bizonyítására, hogy a vádlott követte el a cselekményt.

 

A genetikai szakértői véleménnyel az ügyészség szintén a vádlott bűnösségét kívánta bizonyítani, azonban a megismételt eljárásban továbbfejlesztett széles körű hemeogenetikai bizonyítás ellenére sem volt kizárólagosan megállapítható, hogy a vádlottól származó DNS maradt vissza a sértett körömnyiradékában. A szakértő kizárólag azt tudta megállapítani, hogy nem kizárt, hogy a DNS a vádlottól származik, azonban az származhat bármely férfi ági férfi rokonától is. A lefolytatott bizonyítás alátámasztotta, hogy a vádlottnak 5 közvetlen férfi ági hozzátartozója van, míg mintegy 21 férfi ági rokona él Kovácsvágáson. Erre való tekintettel a genetikai szakértői vélemény sem volt alkalmas annak kétséget kizáró megállapítására, hogy a vádlott volt az elkövető. 

 

Az ügyészség hivatkozott arra, hogy a rendőrségi szolgálati kutyák szagazonosítása során a helyszínen rögzített szagminta vonatkozásában kiválasztásra került a vádlott szagmintája. 

 

A törvényszék megállapította, hogy ezen bizonyíték sem aggálymentes, tekintettel arra, hogy a szagazonosítást végző 3 szolgálati kutya közül csak kettő választotta ki a vádlott szagmintáját, míg a harmadik nem. Az ebben a körben lefolytatott igen részletes bizonyítás sem tudta feltárni, hogy mi az oka ezen ténynek.

 

Az ügyészség hivatkozott rá, hogy 2012-es poligráfos vizsgálata során, a szaktanácsadói vélemény megállapítása szerint a vádlott hazudott azon kérdésre adott nemleges válaszában, hogy ő ölte-e meg a sértettet. 

 

A hatályos bíró gyakorlat a poligráf szaktanácsadói véleményt önálló bizonyítékként nem ismeri el, az kizárólag a nyomozás irányának meghatározására szolgáló segítség. A bírósági eljárásban azonban alkalmas lehet más bizonyíték alátámasztására.

 

Jelen esetben azonban a 2012. évi vizsgálat eredményét teljes mértékben megkérdőjelezte az a körülmény, hogy a vádlott a 2011. február hó 08.-ai poligráf vizsgálata során szintén tagadta a bűncselekmény elkövetését s akkor ugyanazon szaktanácsadó azt állapította meg, hogy a vádlott nem hazudik. A szaktanácsadó által ezen körülményre a bírósági tárgyaláson adott indokot a törvényszék nem találta kielégítőnek. 

 

A vád lényegében ezen bizonyítékokra alapította a vádlott felelősségét, azonban a törvényszék a bizonyítékok mérlegelését követően úgy találta, hogy a fentiekben kifejtettekre tekintettel a fenti bizonyítékok még összességükben sem elegendőek a vádlott büntetőjogi felelősségének kétséget kizáró megállapítására. 

 

Az ítélet nem jogerős.

 

 

Miskolc, 2016. június 22. 

 

A Miskolci Törvényszék Sajtóosztálya