Dr. K. Marianna és 28 társa ellen gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult meg a büntetőeljárás azért, mert a vádirati tényállás szerint a vádlottak a jogszabályok rendelkezéseit kihasználva, az abban foglaltakkal visszaélve értékesítettek, vásároltak ingatlanokat és nyújtottak segítséget mindezen ügyletekhez.

A vádpontokban foglalt tényállások lényege, hogy úgy értékesítettek ingatlanokat, hogy az adásvételi szerződésben magasabb összeget tüntettek fel, mint a tényleges vételár. Az ingatlanok vételára részben a „Fészekrakó” program keretében nyújtott hitelből és részben gyerekek után járó fiatalok otthonteremtési támogatásából tevődött össze. A hiteligénylés időpontjában az ingatlant vásárló vádlottak munkahellyel nem rendelkeztek, ezért valótlan tartalmú munkáltatói igazolások is beszerzésre kerültek. A hitelkérelem összeállításakor a valótlan tartalmú adásvételi szerződéssel és a valótlan tartalmú munkáltatói igazolással együtt a hitelközvetítők benyújtották azt a hitelintézetnél. A lakásokat megvásárolni szándékozó személyek saját erővel nem rendelkeztek, valamint hitelképtelenek voltak, a törlesztőrészleteket sem tudták volna fizetni, azonban a hitelközvetítők biztosították őket arról, hogy a hitelt „feltételhiányosan” is el tudják intézni, hamis munkáltatói igazolásokkal. Az eladó személyek a szerződésbe kerülő magasabb vételárat elfogadták. A hitelközvetítők megállapodtak továbbá egy ingatlan értékbecslést végző személlyel is, hogy a szerződésben megállapított vételárat állapítsa meg szakvéleményében, mely során ő is rendszeres anyagi haszonra tett szert.

A pénzintézet az igényelt hitelt és támogatás összegét folyósította. A hitel összegét a vételár kiegyenlítésére használták fel, míg a támogatás összege a jogszabályi rendeltetésétől ellentétesen a közreműködő személyekhez került.

4 fő vádlottja volt az ügynek: a valótlan tartalmú adásvételi szerződések elkészítésében segítséget nyújtó ügyvéd, a „Fészekrakó” hitelek közvetítésével foglalkozó két hitelközvetítő, valamint az ingatlanok értékbecslését végző értékbecslő. A további vádlottak az ingatlant vásárlók, eladók, felhajtó személyek, akik felkutatták az eladásra szánt ingatlanokat, valamint a hamis munkáltatói igazolást kiállítók.

A törvényszék 2014. július 11. napján első fokon határozatot hirdetett az ügyben: az I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében és ezért 150 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az ellene felhozott más vádak alól – csalás bűntette, csalás bűntettének kísérlete, magánokirat-hamisítás – viszont bizonyítottság hiányában felmentette a törvényszék.

A II.r. vádlottat 2 év – végrehajtásában 5 évre felfüggesztett - szabadságvesztésre, 5 év pénzintézeti, ügynöki foglalkozástól való eltiltásra ítélte, több vádpontban azonban őt is felmentette a bíróság.

A IV.r. vádlottat, az értékbecslőt a Miskolci Törvényszék szintén bűnösnek találta, vesztegetés elfogadásában, ezért őt 2 év – végrehajtásában 5 évre felfüggesztett - szabadságvesztésre, és 5 év ingatlan értékbecslői tevékenységtől eltiltásra ítélte. A többi vádlottat is bűnösnek találta a törvényszék, ők szintén felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést és megrovást kaptak.

Miskolc , 2014. július 14.