A Miskolci Törvényszék M. J. vádlottat 2015. június 25-én az ellene terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

 

A vád szerint a vádlott egy weboldalon 2013. március 29-én nyilvánosságra hozta az országgyűlés elnökéhez címzett „fogadalom” elnevezésű felhívását, melyben vállalta, hogy azt az országgyűlési képviselőt, aki nem szavazza meg az oldalon található Devizarabszolga Felszabadító törvényt, „alkalom kínálta időben, helyen és módon kivégzi”. Ezen szándéka megerősítéseképpen népszavazási kezdeményezéssel fordult az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdést tette fel: Egyetért-e Ön azzal, hogy – a népirtás leállítása érdekében – tízmillió forint vérdíjat kapjon, aki a weboldalon rögzített törvényt meg nem szavazó országgyűlési képviselőt 48 órán belül kivégzi?    

 

A bizonyítási eljárást követően a vádhatóság képviselője a tényállást annyiban módosította, hogy az Országos Választási Bizottsághoz eljuttatott beadványt a terhelt egyéb cselekményeihez kapcsolódó büntetlen előcselekménynek tekintette.

 

A törvényszék indokolásában kifejtette, hogy a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettének megállapításához az ítélkezési gyakorlat megkívánja, hogy a fenyegetés állami szervhez intézett, konkrét, közvetlen és komoly legyen. A vádlottnak az aláírás gyűjtő ív hitelesítését célzó kérelme az Országos Választási Bizottsághoz – állami szervhez – intézett beadvány, azonban az pusztán kérdéseket tartalmaz, amely kizárja a kérelem tartalmának fenyegetésként történő értékelését. Mivel pedig fenyegetésként nem értékelhető, így bűncselekmény sem állapítható meg.

 

Ami a vádlott „Fogadalom” elnevezésű írását illeti, a törvényszék álláspontja az, hogy  a 2013. évi MIC. számú devizarabszolga törvény megszavazása és az országgyűlési képviselőkkel szembeni elvárás kifejezetten komolytalan volt. Ilyen, a képviselők általi megszavazásra alkalmas törvénytervezet nem létezett, tehát objektíve kivitelezhetetlenül kívánta annak megszavazását. A vádlott tisztában volt azzal, hogy nincs az országgyűlés előtt a törvény, annak tárgyalására sem kerülhetett sor, megszavazására reális lehetőség nem volt, így a fogadalom beváltása sem történhetett meg.

 

Ebben a fogadalomban konkrét, állami szervhez irányuló, címzett követelést sem fogalmazott meg (csupán a vállalom szót használta), így nem valósult meg az állami szerv komoly fenyegetése, tevésre vagy tűrésre kényszerítése. 

 

A vádlott tehát üres fenyegetést használt, maga sem gondolta komolyan a személy elleni erőszakos bűncselekmény megvalósítását, azzal a közvélemény figyelmének felhívását kívánta elérni a devizahitelesek problémáira. 

 

Az elsőfokú határozat nem jogerős.

 

Miskolc, 2015. július 13. 

 

A Miskolci Törvényszék Sajtóosztálya