A Miskolci Törvényszék 2020. március 6-án ítéletet hirdetett azoknak a vádlottaknak az ügyében, akik annak érdekében, hogy egy korábbi bűncselekmény nyomait eltüntessék, visszatértek a helyszínre, majd egyikük bántalmazta az éppen otthon tartózkodó idős férfit. 

Az ítélet szerint az I. rendű vádlott és ismeretlen társa 2016. március 20-án megkérték a II. rendű vádlottat, hogy gépkocsijával vigye el őket ahhoz a miskolci házhoz, ahonnan korábban lopni próbáltak, mert ott egyikük zsebéből kiesett annak igazolványa.   
A II. rendű vádlott ebbe beleegyezett, elvitte társait a házhoz, s míg az I. rendű vádlott és társa oda bementek, addig ő az autóban odakint várt rájuk. Az I. rendű vádlott és ismeretlen társa kutatni kezdtek a házban, mely zajra felébredt a szomszéd szobában alvó sértett, akinek azonnal nekiestek és ütni kezdték, fejére többször ráütöttek egy ventilátor csövével.
A támadást követően magukkal vitték a sértett telefonkészülékének kézibeszélőit, melyeket az udvari szeméttárolóba dobtak, hogy ne tudja értesíteni a rendőrséget. A helyszínt a II. rendű vádlott segítségével, annak autójába ülve hagyták el. A sértett nyolc napon túl gyógyuló koponyasérüléseket szenvedett, amelyek csupán a szerencsének köszönhetően nem váltak életveszélyessé.

A törvényszék az I. rendű vádlottat életveszélyt okozó testi sértés kísérlete és magánlaksértés miatt 7 év börtönbüntetésre, valamint 7 év közügyektől eltiltásra ítélte; az elkövetőket helyszínre szállító, illetve a menekülésben segítő II. rendű vádlottal szemben magánlaksértés miatt 2 év szabadságvesztést szabott ki. A bíróság mindkét vádlott tekintetében enyhítő körülményként értékelte, hogy részben beismerték a cselekmény elkövetését. Ugyanakkor súlyosító körülmény volt, hogy a vádlottak időskorú sértett sérelmére követték el a cselekményt.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész tudomásul vette a bíróság döntését, azonban a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be azzal szemben. A büntetőügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.