A Fővárosi Ítélőtábla ügyében kirendelés alapján eljáró Pécsi Ítélőtábla tanácsa 2017. január 26-án nyilvános ülést tartott, melyen  perbeszédek hangzottak el. Az ítélőtábla az ügyben 2017. február 10. napján 10 órakor hirdet határozatot.

 

Az ügyről

 

Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2002-ben kezdte meg az általa megvásárolt cégen keresztül azt az üzleti konstrukciót, amely később sem változott és a kezdetektől nagyon egyszerűen átlátható volt. Az I. rendű vádlott cége adásvételi szerződést kötött az ügyfelekkel, akik így színes gyémántot vásároltak és az a tulajdonukba került. Kötöttek továbbá egy másik szerződést, amelyben az I. rendű vádlott cége kötelezettséget vállalt arra, hogy 1 év múlva, ha az ügyfél el akarja adni a gyémántot, akkor azt előre meghatározott összegért visszavásárolja. Természetesen a konstrukció - mint minden befektetés - hordozott magában kockázatot a külföldi és a világpiaci folyamatokon keresztül. Az üzleti konstrukciót 2003-ban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) állásfoglalása rendben találta és megállapította, hogy a tevékenység nem engedélyköteles. Bejelentés alapján később is indult a cégnél PSZÁF vizsgálat, de azt is megszüntették, mert nem találtak problémát a cég működésében.

 

Mindezek ellenére 2004. november 23-án kelt határozatában a PSZÁF mégis kimondta, hogy a fenti tevékenység engedélyhez kötött és az I. rendű vádlott által működtetett cég nem rendelkezik ilyen engedéllyel, ezért megtiltotta a tevékenység folytatását. Ez a határozat nagy sajtó visszhangot kapott, aminek következtében az ügyfelek tömegesen igényelték a gyémántok szerződés szerinti értékesítését, illetve visszavásárlását. Ez alapjaiban megingatta a cég anyagi helyzetét, annak ellenére, hogy az I. rendű vádlott a magánvagyonából több mint 40 millió forintot visszaadott az ügyfeleknek.

 

A PSZÁF határozatot követően kapcsolódott be a II. rendű vádlott a cég működésébe és az I. rendű vádlottal közösen próbálták megoldani a kialakult helyzetet. Ennek érdekében a még le nem járt szerződések folytán az ügyfelek birtokában lévő gyémántokat különböző megtévesztő eszközökkel, valótlan tájékoztatókkal igyekeztek visszaszerezni. A bíróság megállapította, hogy a vádlottak üzleti tevékenységüknek ebben a szakaszában az ügyfeleket már egyértelműen tévedésbe ejtették és az ekkor megtévesztett ügyfelek, akik a gyémántokat visszaadták, soha nem kapták meg a pénzüket. Így ezekben az esetekben a bíróság megállapította a csalás bűntettének elkövetését.

 

Az ítéletben meghatározott 163 sértett vonatkozásában a bíróság visszaállította az eredeti állapotot, azaz megítélte nekik azt az összeget, amilyen értékben a gyémántot vásárolták, valamint az eredeti adásvételi szerződésben szereplő visszavásárlási garancia lejáratától a kifizetésig számított törvényes kamatot.

 

Azokkal az ügyletekkel kapcsolatban, amelyek szerződésszerűen teljesültek, azaz az ügyfelektől határidőben visszavásárolta a cég a gyémántokat, vagy amelyekben a gyémánt az ügyfélnél maradt, a bíróság az I. rendű vádlottat bizonyítottság hiányában felmentette a csalás bűntette miatt emelt vád alól. Ezeknek az ügyfeleknek a felmerült további kártérítési igényét egyéb törvényes, polgári peres útra utasította.

Az eljárásban érintettek voltak olyan sértettek is, akik a befektetésükkel kapcsolatban már polgári pert nyertek, így ezeket az igényeket a bíróság elutasította, ugyanis a bíróság ugyanazon igény tekintetében csak egy alkalommal hozhat jogerős döntést.

 

A törvényszék T. J. I. rendű és K. T. II. rendű vádlottakat, mint társtetteseket bűnösnek mondta ki 2 rendbeli különösen nagy kárt okozó, 48 rendbeli jelentős kárt okozó, 133 rendbeli nagyobb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében és 5 rendbeli kisebb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás vétségében. Ezért őket halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. Az I. rendű vádlottat az ellene csalás bűntette miatt emelt további vádpontok alól felmentette.

 

A bíróság egyetemlegesen kötelezte a vádlottakat, hogy 163 magánfélnek fizessenek sértettenként pontosan meghatározott összegű kártérítést és annak a kifizetés napjáig járó éves törvényes kamatát. Ennek összege összesen több százmillió forint. A bíróság 182 sértett kártérítési igényét a törvény egyéb útjára - azaz polgári peres útra - utasította, 6 magánfél kártérítési igényét pedig elutasította. Emellett az eljárás során lefoglalt 42 tétel gyémánt kiadásáról is rendelkezett.

 

Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért és a felmentő rendelkezések tekintetében bűnösség megállapítása végett jelentett be fellebbezést. A II.r. vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

 

Pécs, 2017. január 26.

Pécsi Ítélőtábla Sajtóosztálya