Az első fokon eljárt Kaposvári Törvényszék ítéletében a következő tényállást állapította meg: N.T. I.r vádlott (38 éves, büntetett előéletű Somogy megyei férfi) 2014 nyarán anyagi nehézségekkel küzdött. Elhatározta, hogy bűncselekmény útján szerez pénzt. Megfigyelte, hogy S. településen a sértett – aki több üzletet is üzemeltetett – esténként a bevételt magához veszi és azt a lakásán tartja. Elhatározta, hogy a sértett pénzét megszerzi. Tervébe bevonta L.N. III.r. vádlottat (31 éves, büntetett előéletű, Somogy megyei férfi), aki beszervezte a bűncselekmény elkövetésébe K.F. II.r. vádlottat (30 éves, sokszorosan büntetett előéletű, Somogy megyei férfi). Kezdetben az I.r. vádlott terve az volt, hogy betörnek a sértett házába, majd ezt az elképzelésüket megváltoztatták és elhatározták, hogy a sértettől erőszakkal veszik el a pénzét.

2014. augusztus 15. napján az esti órákban az I.r. vádlott által megtervezett módon a II.r. és III.r. vádlottak egy ismeretlenül maradt társukkal a sértett házához mentek. A III.r. vádlott figyelt, jelezte társainak a sértett érkezését. A II.r. vádlott és ismeretlen társa a ház udvarán vártak a sértettre. Amikor a sértett hazaérkezett és autójából kiszállt a II.r. vádlott egy 1 méter hosszú vascsővel olyan nagy erővel ütötte fejbe, hogy sérülésébe perceken belül belehalt. A II.r. vádlott és társa több mint 1,1 millió forintot vettek el a sértettől.

A fenti tényállás alapján a törvényszék N.T. I.r. vádlottat felbujtóként, felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette miatt különös visszaesőt 12 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, K.F. II.r. vádlottat nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt 20 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, L.N. III.r. vádlottat, bűnsegédként, felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette 6 év fegyházra és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A törvényszék ítélete ellen az ügyész az I.r. és III.r. vádlottak terhére súlyosításért, az I.r. és III.r. vádlottak és védőik enyhítésért, a II.r. vádlott és védője eltérő minősítésért és enyhítésért jelentett be fellebbezést.

Az ügyészség a fellebbezését módosítva, a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezése végett tartotta fenn. E módosított fellebbezéshez csatlakozva a vádlottak és védőik is korábbi jogorvoslati nyilatkozataik mellett az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését indítványozták.

Az elsőfokú eljárás felülbírálata során észlelte a másodfokú bíróság, hogy a törvényszék  tanácsának elnöke az ügy nyomozása során több olyan határozat meghozatalában is részt vett, amelyek a nyomozási bíró előzetes letartóztatást elrendelő, illetve meghosszabbító végzéseit bírálták felül.

Az Alkotmánybíróság 2016. november 28. napján kelt IV/280/2015. számú határozatában megállapította: „az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el.”

Az Alkotmánybíróság ezen olyan eljárásjogi helyzetet teremtett, hogy a másodfokú bíróságnak nem volt más lehetősége mint a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezése.

Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és a törvényszéket új eljárás lefolytatására utasította. Az ítélőtábla a vádlottak előzetes letartóztatását fenntartotta.

Pécs, 2016. december 6.

A Pécsi Ítélőtábla Sajtóosztálya