A Pécsi Ítélőtábla 2016. március 2. napján tárgyalta B. P. ügyét aljas indokból elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt.

Az első fokon eljárt Kaposvári Törvényszék a vádlottat rablás bűntette és aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt 22 év fegyházbüntetésre 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A megállapított tényállás szerint a vádlott elhatározta, hogy szüleitől elköltözik, azonban mivel sem munkahellyel, sem legális jövedelemmel nem rendelkezett, úgy döntött, hogy az elköltözéshez szükséges pénzt egy kaposvári dohánybolt kirablása útján szerzi meg. A bűncselekmény elkövetését részletesen megtervezte. 

2015. április 22-én délután Kaposvárra utazott, majd röviddel zárás előtt bement egy dohányboltba úgy, hogy ajtó nyitása közben a nyakán lévő sálat az arca elé húzta. Elővette a nála lévő kést és felszólította a dohánybolt eladóját, hogy adja át neki a bevételt. Az eladó a kasszát kinyitotta és a vádlottnál lévő szatyorba tette az abban lévő 23.405,- Ft-ot. A vádlott felszólítására a bolt kulcsát is átadta neki, majd hasra feküdt. Ezt követően a vádlott az eredeti elképzelésétől eltérően nem távozott a dohányboltból, hanem attól tartva, hogy az eladó a későbbiek során felismeri, illetve azonnal értesíti a rendőrséget, elhatározta, hogy a sértett életét a késsel kioltja. A hason fekvő sértett fölé hajolt, majd több alkalommal megszúrta a nőt, aki eredménytelenül próbált védekezni, illetve menekülni. A bántalmazást követően a vádlott a dohánybolt ajtaját bezárva elmenekült a helyszínről. A sértett olyan súlyos sérüléseket szenvedett el, hogy életét az idejében érkező szakszerű orvosi ellátás sem menthette volna meg.

Az ügy fellebbezések után került a Pécsi Ítélőtáblára, az ügyész súlyosításért, míg a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

 

A Pécsi Ítélőtábla dr.Makai Lajos vezette büntető tanácsa az első fokon megállapított tényállást helyesbítette annyiban, hogy a vádlott helyesen 33.405,- Ft-ot szerzett meg a dohányboltban. A tanács elnöke kifejtette, hogy miután a vádlott a cselekmény elkövetésekor a 20. életévét még nem töltötte be, az életfogytig tartó szabadságvesztés nem alkalmazható, hanem a büntető törvénykönyv rendelkezései alapján 10-től 25 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

 

Az ítélet indokolása során a tanács elnöke elmondta, hogy bármilyen büntetést is szab ki a bíróság, az élet elleni bűncselekmény az egyetlen cselekmény, amelynek következményeit sem a bíróság, sem más nem tudja reparálni, visszaadni egy fiatal lány életét.

 

A büntetés kiszabása körülményeinek mérlegelése során nem szabadott figyelmen kívül hagynia az eljáró tanácsnak azt, hogy el anyagiasult világunkban az anyagi javak megszerzésében olyan fokú gátlástalanság tapasztalható, ami felülírja az alapvető emberi értékeket, erkölcsi normákat, az emberi élet sérthetetlenségét. Ez a gátlástalanság jellemezte a vádlott magatartását is.

 

A másodfokú bíróság úgy látta, hogy a vádlottal szemben kizárólag a vele szemben kiszabható legsúlyosabb büntetés, a 25 év fegyházbüntetés lehet alkalmas az elkövetett cselekmény következtében megbomlott társadalmi egyensúly helyreállítására és arra, hogy őt visszatartsa újabb bűncselekmények elkövetésétől, illetve ez a büntetés alkalmas arra is, hogy a társadalom felé közvetítse, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői a törvény szigorával kell, hogy számoljanak. Erre tekintettel súlyosította az ítélőtábla a vádlott szabadságvesztés büntetését.

Az ítélet jogerős.

 

Pécs, 2016. március 2. 

 

A Pécsi Ítélőtábla Sajtóosztálya