Kizárólag a kiszabott büntetés képezte a felülbírálat tárgyát az ítélőtábla előtti eljárásnak, az új eljárási szabályok szerint ugyanis – a vádlott bűnösségre vonatkozó beismerésére figyelemmel – a tényállás megalapozottságát a másodfokú bíróság már nem vizsgálhatta.

A vádlott (44 éves, büntetlen előéletű, Tolna megyei nő) és a sértett hosszú ideje élettársi kapcsolatban éltek, közöttük rendszeres voltak az akár tettlegességig is fajuló veszekedések. 2014. augusztus 3-án a sértett születésnapját ünnepelték, majd lefeküdtek. A sértett éjfél körül felébresztette a vádlottat, hogy adjon neki enni. A vádlott – pontosabban meg nem állapítható előzmények után – bement a nappali szobába, a jobb kezével felkapta az ajtót kitámasztó fadarabot, odalépett az éppen a kanapén ülő sértetthez és őt azzal, nagy erővel fejbe vágta. Az ütéstől a sértett homlokán 4 cm hosszúságú, repesztett sérülés alakult ki, amely jelentős vérzéssel járt, a homlokcsontja eltört. A sérülés tényleges gyógytartama kb. 6-8 hét volt, azonban – az adott testtájékra és erőbehatásra figyelemmel – a súlyosabb következmények, így a közvetett, illetve közvetlen életveszélyes állapot kialakulásának reális veszélye is fennállt. 

Miután a sértett a kórházi kezelése után hazatért, továbbra is állandó veszekedések és tettlegesség mellett élt együtt a vádlottal. 2017 júniusában az unokák láthatása miatt többször szóváltásba keveredtek. Így történt ez 2017. június 17-én is, amikor ismét szóváltás kezdődött közöttük, amelynek során a vádlott magához vett egy 18,5 cm pengehosszúságú konyhakést és azzal rátámadt a kanapén fekvő sértettre, őt háromszor mellkason szúrta. A sérülés hatására a sértett közvetett életveszélyes állapotba került, a mentők kórházba szállították. A sérülések elhelyezkedése miatt akár a halálhoz is vezethető szívsérülés kialakulásának reális veszélye is fennállt.

Az elsőfokú bíróság a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete és életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt, halmazati büntetésül 4 év 6 hónap börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére, a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

Az új eljárási szabályok szerint a másodfokú eljárásban az ítélőtábla – a vádlott bűnösségre vonatkozó beismerésére figyelemmel – a tényállás megalapozottságát nem vizsgálta, a felülbírálat tárgyát kizárólag a kiszabott büntetés képezte. Ennek mértékét az ítélőtábla szükségesnek és elégségesnek is találta, így a törvényszék határozatát helybenhagyta. Az ítélet jogerős.

Pécs, 2019. április 9.

Pécsi Ítélőtábla Sajtóosztály