A másodfokon eljárt Pécsi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság felmentő ítéletét megváltoztatva a hitelszövetkezet volt vezetőit bűnösnek találta hűtlen kezelés bűntettében.

A Zala Vármegyei Főügyészség hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat az időközben már felszámolt Széchenyi István Hitelszövetkezet volt vezetőivel szemben. A vádirat szerint a vádlottak (a hitelszövetkezet ügyvezetője, igazgatósági és Cenzúra Bizottsági tagok) nem a mindenkor a beosztásukkal járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok és a hitelszövetkezet belső szabályzataiban foglaltak szerint jártak el a hitelek kihelyezésekor és azok kezelésekor. Hét esetben is olyan cégek hitelkérelmeit fogadták el, amelyek a hitelfelvétel időpontjában nem voltak hitelképesek. A hitelek visszafizetésének elmaradása eredményeként a hitelszövetkezetnek több, mint félmilliárd forintnyi vagyoni hátrányt okoztak.

Az első fokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék az első rendű vádlottat pusztán számvitel rendje megsértésének bűntettében marasztalta el, míg a hűtlen kezelés bűntettének vádja alól bűncselekmény hiányában mind a nyolc vádlottat felmentette.

A másodfokon eljárt Pécsi Ítélőtábla a cselekménysorozat elbírálásakor abból indult ki, hogy a vagyonkezelői feladatok teljesítésekor alapvető elvárás az egyébként is kockázatos gazdálkodás esetlegességeinek, véletlenszerűségeinek a kiküszöbölése, illetőleg minimalizálása, olyan magánjogi, gazdasági és pénzügyi környezet működtetése, ahol a kiszámíthatatlanság és túlzott mértékű kockázatosság nem tud az észszerűség fölébe kerekedni.

A vádlottak által elbírált hiteligényléseket többfázisú döntési mechanizmus jellemezte, ahol a testületi tagok egyhangú szavazataikkal foglaltak állást az engedélyezés kérdésében. Ez okból – a másodfokú bíróság megítélése szerint – felelősséggel tartoztak a testületben kialakított és képviselt álláspontjukért, méghozzá nem pusztán polgári jogi természetű, hanem büntetőjogi felelősséggel is. Elszámoltathatóságuk lehetősége a testületi döntésekben nem oldódott fel.

A másodfokú bíróság vagyonkezelői kötelezettségszegésként értékelte azt, ha az adós felismert teljesítési képességének hiányában, meg nem engedett kockázat vállalásával történt meg a hitelkihelyezés, vagy azt, ha elmaradt a szerződést biztosító mellékkötelezettség (jelzálogjog) érvényesítése, illetve azt – erre is akadt példa –, ha az eredeti fedezetet kivonták vagy alkalmatlan biztosítékra cserélték ki. 

Ezen körülmények alapján a másodfokú bíróság – megváltoztatva az elsőfokú bíróság felmentő rendelkezését – a vádlottakat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, ezért az elsőrendű vádlott büntetését 3 év 6 hónap fogházbüntetésre, 5 év pénzügyi vezetői foglalkozástól eltiltásra és 4 év közügyektől eltiltásra súlyosította, a másodrendű vádlottat 3 év fogházbüntetésre, 5 év pénzügyi vezetői foglalkozástól eltiltásra és 4 év közügyektől eltiltásra, a harmadrendű vádlottat 2 év fogházbüntetésre és 4 év pénzügyi vezetői foglalkozástól eltiltásra, az ötöd rendű vádlottat 1 év 8 hónap fogházbüntetésre és 4 év pénzügyi vezetői foglalkozástól eltiltásra, a negyed, hatod, heted és nyolcad rendű vádlottakat 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 4 év pénzügyi vezetői foglalkozástól eltiltásra ítélte.
Az ítélőtábla a harmad-, a negyed, az ötöd, a hatod, a heted és a nyolcad rendű vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. 

Az ítélet nem jogerős, ellene fellebbezést jelentettek be. Az ügy harmadfokon a Kúrián folytatódik. 

Pécs, 2025. május 30.

Pécsi Ítélőtábla Sajtóosztály