A vádlott cselekményét az ítélőtábla különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette és szexuális erőszak bűntette helyett - a szexuális erőszak tényét megállapítva - aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének minősítette a testi sértés bűntetteként értékelt cselekmény helybenhagyása mellett. 

 

Nem változott a vádlott büntetése, amit a Szegedi Ítélőtábla a cselekmény súlyához és a vádlott társadalomra veszélyességéhez mérten arányosnak tartott. 

Így a vádlott jogerős ítélete életfogytig tartó, fegyházban letöltendő szabadságvesztés és 10 év közügyektől eltiltás lett, azzal, hogy a vádlott legkorábban 35 év fegyházbüntetés letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. 

 

Az II. fokú tárgyalás az ügyész indítványát elfogadva – erkölcsi okok miatt – a nyilvánosság kizárásával zajlott, a vádlott nem kívánt részt venni a tárgyaláson.

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

 

Az I. fokú ítéletről

 

A Szegedi Törvényszék B. L. vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette, szexuális erőszak bűntette és testi sértés bűntette miatt zárt tárgyaláson meghozott és 2015. november 10-én kihirdetett ítéletében életfogytig tartó, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott legkorábban 35 év fegyházbüntetés letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. 

Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a feltételes szabadság legkorábbi időpontjának 40 évben történő megállapítását indítványozva, míg a vádlott és védője részben felmentés, az élet elleni cselekmény eltérő minősítése és a büntetés enyhítés érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.