Ezt követően a hat vádlott védelmében elmondott védőbeszédek során az I. és a II. rendű vádlottak védői elsődlegesen felmentés, másodlagosan az I. fokú ítélet hatályon kívül helyezése és új eljárás lefolytatása, harmadlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében mondták el védőbeszédeiket. Az I. és a II. rendű vádlottak az utolsó szó jogán ártatlanságukat hangoztatták. A III. rendű vádlott beismerte, hogy részt vett a sértettek elrablásában, ügyvédje azt hangsúlyozta: védence nem tudott arról, hogy az I. és a II. rendű vádlott végezni akar a házaspárral.

Az ügy tárgyalása április 29-én szerdán 11 órakor határozathirdetéssel folytatódik.

 

Az I. fokú ítéletről

 

Egy rendbeli társtettesként, különös kegyetlenséggel, aljas indokból, több emberen, védekezésre képtelen személyek ellen társtettesként elkövetett emberölés, két rendbeli társtettesként elkövetett rablás, egy rendbeli társtettesként elkövetett magánlaksértés, 2 rendbeli társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértése és bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntettében mondta ki bűnösnek a Szolnoki Törvényszék 2014. június 12-én M. B. (1976 – okányi lakos) I. rendű vádlottat. Ezért őt a bíróság – akárcsak a hasonló bűncselekményeket elkövető testvérét, az ügy II. rendű vádlottját, M. T-t (1975 – szolnoki lakos) – halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházra, 10 év közügyektől eltiltásra, valamint 1.947.333 Ft vagyonelkobzásra ítélte. A bíróság kimondta: az I. és a II. rendű vádlott a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban 40-40 év kitöltése után bocsáthatók szabadon.

 

Az ügy III. rendű vádlottja, H. Sz. (1975 – nagytarcsai lakos) hasonló (az emberölésben ő bűnsegédként vett részt) bűncselekményekért – halmazati büntetésül – életfogytig tartó fegyház, 10 év közügyektől letiltás és 1.947.333 Ft vagyonelkobzás büntetést kapott. Ő a kiszabott szabadságvesztés büntetésből legkorábban 25 év kitöltését követően bocsátható szabadon. 

 

P. A. (1970 – budapesti lakos) IV. rendű vádlottat bűnpártolás vétségéért, két rendbeli folytatólagosan, részben társtettesként elkövetett bűnpártolás bűntettért 2 év, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, míg az V. rendű vádlott H. A-t (1972 – rétsári lakos) orgazdaság bűntettéért 1 év, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönre, 600 ezer forint pénzbüntetésre és 2 millió 446 ezer forint vagyonelkobzásra ítélte a bíróság. A 2 rendbeli, társtettesként elkövetett bűnpártolás vétségéért elítélt VI. rendű vádlott, F. A. (1953 – budapesti lakos) büntetése 100 ezer forint pénzbüntetést lett.

 

Az ítélet ellen a vádlottak, valamint ügyvédjeik felmentésért és a büntetés enyhítésért nyújtottak be fellebbezést, míg az ügyész az I. és II. rendű vádlott vonatkozásában súlyosításért (tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésért) a III. rendű vádlott tekintetében pedig az „alapvád” minősítése miatt fellebbezett, míg a VI. rendű vádlott vonatkozásában súlyosabb büntetést kért, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

 

A bűncselekményről

A vádlottak közül az I. és a II. rendű vádlottak testvérek, míg a II. rendű vádlott a III. rendű vádlott üzlettársa és barátja. Az I., II., III. rendű vádlottak műfüves focipálya építése és fenntartása kapcsán jó kapcsolatot ápolt a IV. rendű vádlottal, akinek baráti körébe tartozott az V. és a VI. rendű vádlott.

 

Az I. fokú ítélet szerint: 

2011-ben az I., a II. és a III. rendű vádlott egyre súlyosabb anyagi gonddal küzdött. Az I. rendű vádlott kőműves szakmával rendelkezett, és 2000-ben több építkezésen is alkalmazta őt B. I. szolnoki vállalkozó, az ügy egyik sértettje. 2008-ban a sértett megbízta az I. rendű vádlottat, hogy fia, ifjabb B. I. Diósdon épülő családi házánál végezzen kőműves munkálatokat. A diósdi munka során az I. rendű vádlott lába betonozás közben súlyosan megsérült. B. I. nem volt elégedett az I. rendű vádlott munkájával, közöttük minőségi kifogás miatt elszámolási vita alakult ki 100-150 ezer forint kapcsán. Az I. rendű vádlott haragudott B. I-re, őt okolta sérüléséért és anyagi helyzete megrendüléséért. 

 

A pénzügyi nehézségek miatt az I. a II. és a III. rendű vádlott elhatározta, hogy bűncselekmény útján szerez pénzt. Az I. rendű vádlott hivatkozott arra, hogy Baunok István jelentős vagyonnal rendelkezik, ezért tőle több millió forint megszerzésére számítottak. Ezt követően az I. és a II. rendű vádlottak figyelni kezdték Baunok István környezetét, a sértett szolnoki családi házát, követték a sértett autóját, feltérképezték napi szokásait, mozgását, életvitelét. Tudták, hogy a sértett ingatlanán saját maga építi garázsát, emiatt az ingatlan nem volt zártan körbekerítve.

 

2011. november 11-én az I és a II. rendű vádlottak valamelyike Budapesten vett egy hatósági engedély nélkül tartható gázriasztó pisztolyt, hozzá 10 darab lőszert. Rendelkeztek még egy másik gázriasztó pisztollyal és egy elektromos sokkolóval is.

 

November 16-án az I., a II. és a III. rendű vádlott egy bérbe vett Ford Transit gépkocsival a sértett házához hajtottak, azt megmutatták a III. rendű vádlottnak, és megbeszélték, hogy másnap bűncselekményt követnek el, szó volt annak részleteiről is. 

 

November 17-én reggel nem sokkal fél 7 előtt hajtottak el a sértett háza előtt, a ház közelében leparkoltak. Majd amikor meglátták, hogy B. I. kilép a házból, és az épülő garázs felé tart, a vádlottak a garázs elé hajtottak. Az I. rendű vádlott kiszállt a kocsiból, majd társai is követték. Az I. és a II. rendű vádlott a garázsban pakoló kocsik mögé szorították a védekező sértettet., akinek az ellenállását ütlegeléssel és elektromos sokkolóval törték meg. A sértett kezeit összekötözték, miközben a III. rendű vádlott az út mellett állva a garázs előtt figyelt. Ezt követően a házba betérve a 60 éves sértett szólt a 61 éves feleségének, hogy megtámadták őket, mire az asszony felöltözött, kijött a nappali szobába, ahol a III. rendű vádlott felügyelt rá.

 

A vádlottak 60 millió forintot követeltek B. I-től. Mivel a sértettnek nem volt otthon készpénze, az I. rendű vádlott elővett egy kölcsönszerződést és felszólította a vádlottat, hogy töltse ki. A szerződés értelmében a sértettnek 60 millió forint átutalásáról kellett volna rendelkeznie. A támadók azt akarták elérni, hogy a sértett interneten keresztül M. B. feleségének bankszámlájára utaltatja át az összeget, de végül nem sikerült a számítógépes átutalás. Ekkor a férfit és a feleségét Újszász külterületére vitték úgy, hogy a kért sértett, az I. és a II. rendű vádlott a férj által használ Škoda Octaviával, míg a III. rendű vádlott az II. rendű vádlott tulajdonában lévő Peugeot 206-os autóval utazott. A három támadó itt újra megkísérelte a pénzszerzést, de a bankjához telefonáló vállalkozó nem tudta megadni a banki jelszavát. 

 

A vádlottak ekkor döbbentek rá rá arra, hogy a remélt pénzhez nem tudnak hozzájutni, ezért a IV. rendű vádlottal az I. rendű vádlott megbeszélte, hogy a házaspár 2 autóját értékesíti, és így jutnak pénzhez. Ezért a II. és a III. rendű visszamentek a szolnoki házhoz, hogy a sértettektől további értékeket szerezzenek és elhozzák B-né által használt autót is. A II. rendfű vádlott a házból elhozta B. I. aktatáskáját, a benne lévő mobiltelefonnal, iratokkal, pénzzel együtt, továbbá a sértettek lányának tulajdonát képező két hitelkártyát, a mellette megtalált PIN-kóddal együtt.  A II. rendű vádlott aznap később kétszer is vett fel pénzt az eltulajdonított kártyákról, alkalmanként 100-100 ezer forintot. 

 

A vádlottak úgy ítélték meg, hogy a házaspárt már nem engedhetik el, mert azok rendőri segítséget kérnek. Az I. és a II. rendű vádlottak elhatározták, hogy megölik a sértetteket, és ezzel a szándékkal a III. rendű vádlott is tisztában volt. Végül az I. és a II. rendű vádlott megölte az asszonyt, a férjéhez kötözték, akinek a lábára egy nagy követ is kötöztek, majd testüket egy 10 méter mély kútba dobták, ahol Baunok István vízbe fulladt. 

 

Az első fokú határozat szerint a IV.  rendű vádlott, P. A. volt a személy, aki - tudatában annak, hogy mit követett el az előző három vádlott - számukra búvóhelyet kutatott fel, illetve segített eladni a két áldozat két nagy értékű személygépkocsiját is. Ezekért egyébként mindössze 300-300 ezer forintot kaptak. 

Az orgazdaság miatt elítélt V. rendű vádlott – az I. fokú ítélet szerint – legalább az egyik autót megvette. A VI. rendű vádlott az I. rendű vádlott elfogása után a körözött II. és III. rendű vádlott bújtatásában vett részt. 

 

 

Szeged, 2015. április 22.

 

A Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztálya