Részben megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla dr. Mezőlaki Erik vezette büntetőtanácsa az emberölés bűntette miatt D. Gy. és társai ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék I. fokon meghozott ítéletét. 

 

Egyebek mellett a II. rendű vádlott büntetéséét tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről, életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatta úgy, hogy a II. rendű vádlott 40 év fegyház letöltése után bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. 

 

Csökkent a III. rendű vádlott büntetése is, az ő büntetését 5 év börtönről 3 év 6 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre változtatta az ítélőtábla. 

 

Az I. rendű vádlott büntetése nem változott, így a jogerős büntetése 14 év 6 hónap fegyház lett. Az ítélet indoklásában elhangzott: az I. rendű vádlott esetében az I. fokon eljáró Szegedi Törvényszék az elkövetett cselekménnyel és a vádlott társadalomra veszélyességével arányos büntetést szabott ki, a táblabíróság semmi olyan okot nem látott, ami matt a büntetést enyhíteni kellett volna. 

 

A II. rendű vádlottnál indokolt volt az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása I. fokon, azonban az ítélőtábla úgy látta, mivel a vádlott nagyon megbánta bűnét, valamint a sértett halálát nem kívánta, csupán beletörődött abba, hogy ez a halál bekövetkezhet, vagyis cselekményét nem egyenes, hanem eshetőleges szándékkal követte el, az életfogytiglan minimum 40 év fegyházbüntetés elégséges a büntetési célok megvalósulásához. 

 

A III. rendű vádlott esetében az I. fokon eljáró törvényszék helyesen döntött, amikor úgy határozott, hogy a kiszabható büntetés középmértékénél alacsonyabb büntetést határoz meg, ugyanakkor a középmértéket hibásan állapította meg, ami a vádlott által elkövetett bűncselekmény esetében nem 7 hanem 5 év. Ezt figyelembe véve mérsékelte az ítélőtábla a III. rendű vádlott büntetését.

Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

 

 

A bűncselekményről

 

1./ A II. rendű vádlott három éve dolgozott Magyarországon, Mórahalmon alkalmi munkásként, amikor 2012. március 12-én délután bement H.-né F. E. sértett mórahalmi házának konyhájába, és ott jogtalan eltulajdonítási szándékkal eltette a sértett mobiltelefonját. Az asszony a konyhába lépve kérdőre vonta a II. rendű vádlottat  - mit keres ott? –, majd távozásra szólította fel. A sértett csak a vádlott távozása után vettre észre, hogy eltűnt a 21 ezer forint értékű mobilja, amit a vádlott 2012 márciusában 8 ezer forintért eladott. Az okozott kár nem térült meg. 

 

2./ Az I. és a III. rendű vádlott régebbről, Romániából ismeri egymást. A III. rendű vádlott 2008 óta végzett napszámosként alkalmi munkákat Magyarországon, míg az I. rendű vádlottat a III. rendű vádlott hívta dolgozni Mórahalomra 2012 őszén. Az I. és a III. rendű vádlott a munkaadójuk, Sz. Zs. mórahalmi tanyáján éltek a III. rendű vádlott családjával együtt. A II. rendű vádlott az I. rendű vádlottat a cselekmény napján ismerte meg, míg a III. rendű vádlott régebb óta alkalmi ismerőse volt.

 

2012. október 21-én a vádlottak összetalálkoztak Mórahalmon a vásárban, majd a III. rendű vádlott testvérével együtt beültek egy presszóba, ahol a III. rendű vádlott elmondta az I. és a II. rendű vádlottnak, hogy a szomszédságában, az egyik mórahalmi tanyán egyedül lakik egy férfi, akinek sok pénze van. A III. rendű vádlott arról is beszélt, hogy bár a férfi otthon van, a pénzt mégis könnyen meg lehet szerezni úgy, hogy be kell kopogni a férfi ajtaján, majd amikor az kijön, le kell őt ütni, és ezt követően el lehet venni a pénzét. Az I. és a II. rendű vádlottak belegyeztek az ötletbe, és megbeszélték, hogy a cselekményt közösen fogják végrehajtani. A III. rendű vádlott testvére nem tudott a tervről.

 

A vádlottak aznap este, miután elhagyták a presszót és elváltak a III. rendű vádlottól (aki később akart csatlakozni a másik két vádlotthoz) és annak testvérétől, elindultak B. J. sértett tanyájához. Odaérve az I. rendű vádlott vezetésével – aki korábban járt már a tanyában és viszonylagos helyismerettel rendelkezett -, bementek a telekre, majd a sértett bántalmazásához az I. rendű vádlott felvett egy 70 centi hosszú vascsövet, amit átadott a II. rendű vádlottnak, míg ő magához vett egy 50 centi hosszú ekekerék vascsövet, amelynek az egyik fele 15 centi hosszú villás részben végződött. 

 

Amikor az I. és a II. rendű vádlott a tanya bejárati ajtajához ért, az I. rendű vádlott bekopogott a tanya ablakán, valamint be is szólt. Amikor a sértett kinyitotta az ajtót és megkérdezte, ki az, a II. rendű vádlott a vascsővel fejen ütötte a sértettet, aki a földre került. Ezt követően a II. rendű vádlott legalább még egyszer fejen vágta a sértettet, míg az I. rendű vádlott legalább hétszer, közepes erővel csapott le az ekekerék vascsővel a földön fekvő férfira. Ezen felül a sértett még három ütést kapott pontosan nem kideríthető személytől, de azokat a férfi a kezével ki tudta védeni. A cselekmény közben a II. rendű vádlott a hanyatt fekvő sértett homlokára és arcára is rálépett. 

 

A sértett a bántalmazás következtében számos sérülést szenvedett el, amelyek közül a koponya és agysérülést okozó halántéktáji behatás közvetlen életveszélyes sérülést okozott. A sértett halála azonban a II. rendű vádlott által a fejre mért, koponyacsont törést, agyzúzódást, koponyaűri vérzést okozó ütés miatt következett be. A sértett életét az időben érkező orvosi segítség is csak kis eséllyel menthette volna meg. 

 

Miután a sértett magatehetetlen állapotba került, az I. és a II. rendű vádlottak a lakást átkutatták, ahonnan 330 ezer forint készpénz mellett áruházi kártyákat, egy távcsövet, a sértett mobiltelefonját és egy üveg konyakot vittek el. A kutatás befejezését követően az I. és a II. rendű vádlott a távozás során látta, hogy a sértett több helyen erősen vérzik, semmilyen életjelt nem mutat. Ennek ellenére a férfit otthagyták, aki ezt követően rövid idő múlva meghalt.

 

Az elkövetés eszközeit a vádlottak a közeli bányatóba dobták, majd elmentek a III. rendű vádlotthoz, akinek elmondták, hogy B. Józsefet megverték, és tőle az ott található készpénzt elhozták. Az I. rendű vádlott a pénzt átadta a III. rendű vádlottnak, amiből az osztozkodás után 250 ezer forint maradt a III. rendű vádlottnál, aki ezt a pénzt az általa lakott tanyán elrejtette, míg 40-40 ezret kapott a másik két vádlott.

 

A III. rendű vádlott társaival a sértett értéktárgyainak erőszakos eltulajdonítására kötött megállapodása a sértett életének kioltására nem terjedt ki, erről az III. rendű vádlottnak előzetesen tudomása sem volt. 

 

 

Az I. fokú ítéletről

 

Társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a Szegedi Törvényszék 2014. november 27-én D. Gy. (1988 – román állampolgár) I. rendű vádlottat, és ezért őt 14 év 6 hónap fegyházra, 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. 

 

Az ügy II. rendű vádlottja, Zs. V. (1978 – román állampolgár) társtettesként, nyereségvágyból, különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntettéért, valamint egy korábban elkövetett lopás vétségéért – összbüntetésül - életfogytig tartó fegyház, Magyarország területéről történő végleges hatályú kiutasítás és 10 év közügyektől eltiltás büntetést kapott úgy, hogy a bíróság kimondta: feltételes szabadságra nem bocsátható (TÉSZ).  (A II. rendű vádlottat 1997-ben Romániában emberölésért 19 év fegyházra ítélték, amiből feltételesen 2009. november végén szabadult, büntetésének 2/3 részének letöltése után. A feltételes szabadság 2015 márciusában telt volna el eredményesen, vagyis az újabb bűncselekményt a feltételes szabadság ideje alatt követte el.)

 

A III. rendű vádlottat, G. S. (1982 – román állampolgár) felbujtóként elkövetett rablás bűntettéért 5 év börtönre, 5 év kiutasításra és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte a bíróság. 

 

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg az I. rendű vádlott és védője elsődlegesen a tényállás eltérő megállapítása és enyhébb minősítés, másodlagosan a büntetés enyhítése, a II. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése, a III. rendű vádlott és védője enyhítésé érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. 

 

Szeged, 2015. július 9.

 

A Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztálya