Szegedi Ítélőtábla - emberölés Szolnokon

Szervezeti egység
Szegedi Ítélőtábla
A főbb rendelkezéseiben helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla dr. Hegedűs István vezette büntetőtanácsa az emberölés bűntette miatt Ő. Viktor és társai ellen indított büntetőügyben az I. fokon eljáró Szolnoki Törvényszék ítéletét. Így a vádlottak jogerős büntetése a következő: az I. rendű vádlottat 15 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, a II. rendű vádlottat 12 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte a bíróság.  (A III. rendű vádlott büntetése - 5 év börtönre és 5 év közügyektől eltiltás – I. fokon jogerőre emelkedett.)
 
Az ítélet indoklásában elhangzott: a Szolnoki Törvényszék – tekintettel az ügy körülményeire – arányos büntetést szabott ki, így annak enyhítésére semmilyen indokot nem látott az ítélőtábla. A büntetés súlyosítása – amire szintén nem látott volna indokot a táblabíróság - pedig szóba sem jöhetett, mivel az ügyész nem fellebbezett az I. fokú ítélet ellen.
A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. 
 
A bűncselekményről
 
Az I. fokú ítélet szerint az I., II. és III. rendű vádlott testvérek és a cselekmény elkövetésekor egy háztartásban éltek édesanyjukkal, Ő. J-vel (1958) Szolnokon egy olyan ingatlanban, ami a sértett kizárólagos tulajdona volt. A sértett pszichiátriai kezelésre szorult, betegsége miatt szellemi leépülés is megindult nála, ezért 1998-ban, miután elvált férjétől, aki negyedik gyereküket ettől kezdve nevelte, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték, gondnokául pedig édesanyját, T. A-nét rendelték ki. Az elvált és édesanyjával, valamint három gyermekével együtt élő sértett rendszeres gyógykezelésben részesült.
 
2000-ben a sértett édesanyja meghalt, és ezt követően megkezdődtek a családon belüli problémák mind a gyerekek ellátása, mind a sértett egészségi állapota terén. A nagymama halálakor a III. rendű vádlott 8, a II. rendű vádlott 16 míg az I. rendű vádlott 20 éves volt. 2001 márciusának végén a szolnoki polgármesteri hivatal a sértett gyámjául az I. rendű vádlottat rendelte ki gondnokul, így a korábban a nagymamának folyósított, sértettnek járó nyugdíjat az I. rendű vádlott vehette át, amely ekkor 64 ezer forint volt havonta. 
 
A sértett állapota fokozatosan romlott, a 2004-es pszichiátriai gondozói ellátás után már semmiféle orvosi ellátásban nem részesült, részére a gyógyszert gyermekei nem íratták fel, részére nem váltottak ki semmilyen gyógyszert, ellátást a sértett nem kapott. Az I. rendű vádlott 2007-től munkanélküli lett, nem dolgozott, így ettől kezdődően a sértett nyugdíjából, valamint a családi pótlékból éltek, amely kb. 140 ezer forint összjövedelem volt havonta. Az időközben leérettségizett II. rendű vádlott sem vállalt munkát, csak 2011-től, akkor is csak időszakos munkákat. A két fiatalabb testvér intézte a bevásárlásokat, az I. rendű vádlott a napi ház körüli munkákat látta el. 
 
A három testvér mindig a másiktól várta édesanyjuk ellátásának, gondozásának, tisztán tartásának mindennapos elvégzését. A vádlottak a maguk ellátásról, ha szegényesen is, de gondoskodtak, külső kapcsolatokat sem a rokonokkal sem a szomszédokkal nem tartottak, sőt kifejezetten elzárkóztak a szomszédok esetleges érdeklődése elől. Amikor a szomszédok az édesanyjuk állapotáról kérdezték őket, minden esetben pozitív választ adtak, azt mondták, édesanyjuk jól van, ugyanakkor a házba senkit nem engedtek be. 2010-től már a sértett sem mozdult ki a házból, abból a szobából, ahol fiával együtt lakott.
 
A lakásban 2010-től rendkívül nagy mennyiségű hulladék halmozódott fel, rendkívül lepusztult, piszkos, elhanyagolt állapotok uralkodtak. A vádlottak egyike sem tett semmit azért, hogy ezt megszüntessék, ugyanakkor a már ágyban fekvő és mozgásában teljes mértékben korlátozott édesanyjuk gondozását, ápolását és étkeztetését sem végezték el. Édesanyjukkal egyáltalán nem törődtek, vele nem is beszéltek, időszakonként az I. rendű vádlott adott ételt a sértettnek. A korábban túlsúlyos asszony 2013 tavaszára csontsoványra fogyott, vizeletét, székletét maga alá engedte az ágyban, testén felfekvések alakultak ki. 
 
A halála előtti hónapokra teljesen kiszolgáltatottá és magatehetetlenné vált a sértett. Ezeket az állapotokat mindhárom gyermeke közömbösen fogta fel, semmit nem tettek azért, hogy anyjuk állapota jobb legyen, segítséget nem kértek senkitől, annak ellenére sem, hogy a szomszédok felajánlották a segítséget. Ugyanakkor ők konszolidált, rendezett állapotban élték mindennapjaikat az átlagos fiatalokhoz mérten. 
 
A vádlottak a sértett halála előtt legalább másfél-két napig szilárd táplálékot és folyadékot nem adtak az anyjuknak.
 
A vádlottak magatartásának, illetőleg a gondozás elmulasztása következtében és a sértett alapbetegsége miatt 2013 április végén az anya elhalálozott, a halál pontos időpontját meghatározni nem lehet. A sértett halála természetes úton, keringési és légzési elégtelenség miatt állt be. Ha időben kórházi kezelésben részesült volna, a halála nagy valószínűséggel elhárítható lett volna.
A vádlottak a sértett halálát csak napokkal később – május 3-án - vették észre. Ekkor az I. rendű vádlott az elhaltat megmosdatta, átöltöztette és kivitte a holttestet a bejárat melletti első szobába. Ott egy tiszta ágyra, tiszta ágyneműbe helyezte azért, hogy elszállításakor a hatóság előtt nehogy az esetleges felelősségük felmerüljön. Az I. rendű vádlott május 4-én értesítette a hatóságokat. A helyszínre kiérkezők megállapították, hogy a holttest erőteljesen bomlásnak indult.
 
A vádlottak mindhárman az átlagot messze meghaladó embertelenségről és mélyen elvetendő erkölcsi érzületről tettek tanúbizonyságot akkor, amikor a mozgásképtelen, magatehetetlen édesanyjukat magára hagyták, gyógykezeléséről nem gondoskodtak, a felfekvés miatt kialakult nagy fájdalmát nem enyhítették, alapvető tisztálkodást nem biztosították, a lakásban szellőzetlen szobában, sötétben magára hagyták – áll az I. fokon eljáró bíróság ítéletében.
 
Az I. fokú ítéletről 
 
Különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére mulasztással elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a Szolnoki Törvényszék 2014. október 10-én Ő. V. I. rendű, Ő. J. II. rendű és Ő. Zs. III. rendű vádlottakat. Ezért a törvényszék az I. rendű vádlottat 15 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, a II. rendű vádlottat 12 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, a III. rendű vádlottat 5 év börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. 
 
Az ítélet a III. rendű vádlott esetében jogerőre emelkedett, így az I. és a II. rendű vádlottak és védőiknek a büntetés enyhítésére vonatkozó fellebbezéseit követően a Szegedi Ítélőtábla az I. és a II. rendű vádlott ügyét tárgyalta. 
 
Szeged, 2015. szeptember 8.
 
A Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztálya