Így az ügy vádlottainak jogerős büntetése a következőképpen alakult:

 

Az I. rendű vádlottat, D. M.-t 15 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, a II. rendű vádlott D. K.-t 10 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, D. L. III. rendű vádlottat 13 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, a IV. rendű vádlott D. L.-nét 5 év fegyházra és 5 év közügyektől eltiltásra, az V. rendű vádlott M. T.-t 6 év fegyházra és 5 év közügyektől eltiltásra, a VI. rendű vádlott R. K.-t 6 év fegyházra és 5 év közügyektől eltiltásra, a VII. rendű vádlott G. N.-t 4 év 6 hónap fegyházra és 5 év közügyektől eltiltásra, a VIII. rendű vádlott K. T. 3 év börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte jogerősen a Szegedi Ítélőtábla.

 

Az ítélet indoklásában elhangzott, hogy a vádlottak nagyon súlyos megítélésű bűncselekményt követtek el, és csak az enyhítő körülményként figyelembe vett időmúlásnak és a hosszú idő óta tartó büntetőeljárásnak köszönhetik, hogy büntetésük nem lett súlyosabb. Ugyanakkor a büntetések enyhítése szóba sem kerülhetett – hangsúlyozta a tanácselnök. 

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

 

A bűncselekményről

Az I. fokú ítélet szerint egyik sértett 2008 elején ismerkedett meg D. K. II. rendű vádlottal, akinek barátnője lett. A II. rendű vádlott 2008-ban rábeszélte a lányt arra, hogy egy szegedi bárban táncoljon. A sértett a bárban később pénzért szexuális szolgáltatást is nyújtott, mellyel napi 10-70 ezer forintot keresett, a pénzt átadta a II. rendű vádlottnak. Május elején a II. rendű vádlott rávette a sértettet, hogy a prostitúciót Hollandiában folytassa tovább, mert ott a prostitúcióval jobban lehet keresni. A sértett külföldön napi átlagban 400 euró bevételre tett szert. Egy hónap után a lány visszajött Magyarországra, ahol ismét bárban és  út mellett is prostituáltként dolgozott. Ezt követően még 2-3 alkalommal ment ki a sértett a II. rendű vádlottal Hollandiába, és a szexuális szolgáltatásért kapott pénzt mindig átadta a férfinak

Ekkoriban ismerkedett meg a sértett a II. rendű vádlott testvéreivel, az I. és a III. rendű vádlottakkal, továbbá a VI. rendű vádlottal, a III. rendű vádlott barátnőjével, aki Hollandiában szintén prostituáltként tevékenykedett. A sértett az összes bevételét átadta a II. rendű vádlottnak, de az elégedetlen volt a bevétel nagyságával, ezért többször bántalmazta a sértettet. Az egyik ilyen alkalommal a sértett egyik ujját is eltörte. 

A II. rendű vádlott 2008 áprilisától 2009 februárjáig a prostitúciós tevékenységet végző sértettel tartatta ki magát. (D. M. I. rendű vádlott pedig unokatestvére, az V. rendű vádlott M. T. vádlott prostitúciós tevékenységéből tartatta ki magát 2010 elejétől 2010 novemberéig, aki ezt a tevékenységet részben külföldön, részben Magyarországon folytatta.)

A sértett – aki időközben a II. rendű vádlottól gyermeket szült, majd a folyamatos bántalmazások miatt hazaköltözött a szüleihez - 2010 januárjától önszántából és önállóan folytatta prostitúciós tevékenységét. Ennek során 2010 márciusában megismerkedett a másik sértettel, akivel közösen elhatározták, hogy külföldön folytatják a prostitúciót, és ezt követően Olaszországban, Németországban és Hollandiában is szexuális szolgáltatásokat nyújtottak.  

Mivel a külföldi útjaik során nem kerestek megfelelően, megegyeztek abban, hogy felveszik a kapcsolatot a II. rendű vádlottal. A férfi fel is ajánlotta a segítségét ahhoz, hogy a sértettek Svájcba menjenek ki prostituáltnak. Az „üzletbe” bekapcsolódott D. család több tagja is, D. T., a II. rendű vádlott testvére vitte ki a sértetteket Svájcba. 

 

Mivel a sértettek nem kerestek jó Svájcban, 2010 júniusában haza akartak utaztak Szegedre, amit D. T. és a a II. rendű vádlott próbált megakadályozni, mondván, hogy a befektetett összeget még nem térítették meg. Ekkor a sértettek Svájcban feljelentést tettek, melynek következményeként D. T. ellen emberkereskedelem gyanúja miatt eljárás indult, és letartóztatták. A sértettek 2010 június 26-án hazautaztak Szegedre.

Erről a D. család tagjai tudomást szereztek, és miután a sértettek hazatértek, a Svájcban letartóztatott D. T. testvére, D. L. III. rendű vádlott életveszélyesen megfenyegette az egyik sértettet, majd arra kényszerítette, mutassa meg a másik lány lakóhelyét. Mivel a másik sértett nem nyitott ajtót, a III. rendű vádlott életveszélyes fenyegetésekkel arra kényszerítette a sértettet, hogy elmenjen vele abba a lakásba, ahol a D. család több tagja is tartózkodott.  

 

Itt a sértettet felelősségre vonták, szidalmazták ezért mert D. T. ellen feljelentést tett, majd azt mondták: addig nem mehet haza, amíg a D. T. ki nem szabadul. Ennek érdekében a sértettnek vissza kell vonni terhelő vallomását. A sértettet azzal is megfenyegették, ha nem sikerül  D. T.-t kihozni a börtönből, akkor minden gond nélkül meg fogják ölni. Az is elhangzott, hogy édesanyját is megölik, a testvérét elrabolják, valamint apját börtönbe juttatják. Az I. rendű vádlott a sértettet bántalmazta is.

 

Az I. rendű vádlott eközben megbízta a korában rendőrként szolgálatot teljesítő VII. rendű vádlottat, K. T.-t, és az eljárás során ismeretlenül maradt társát, hogy a másik sértettet is hozzák el abba a lakásba, ahol a D. család tartózkodott. Ezt a VIII. rendű vádlott és társa – rendőrnek kiadva magukat – meg is tette. 

Ezt követően valamennyi vádlott szidalmazta a sértetteket, felváltva őrizék őket, hogy ne tudjanak elmenni, és  az I. rendű vádlott többször is bántalmazta mindkét lányt. A vádlottak a sértetteket megfenyegették, és kijelentették, hogy megölik őket, ha nem vonják vissza a Svájcban tett terhelő vallomásukat. A fogvatartás alatt arra kényszerítették őket, hogy visszavonó vallomást írjanak. A vádlottak megszervezték azt is, hogy az egyik sértett Svájcba kiutazzon és szóban is vonja vissza a terhelő vallomását. Svájcban a sértett azonban a kihallgatásakor bevallotta, hogy kényszer hatására vonta vissza vallomását.

Magyarországra visszatérve az egyik sértettet D.-ék ismét foglyul ejtették, az I. rendű vádlott megöléssel fenyegette, amiért Svájcban ismét terhelő vallomást tett a testvérére. A sértettnek sikerült egy szegedi szupermarket parkolójában megszöknie, ott az áruházban kért segítséget, majd feljelentést tett az I. rendű vádlottal szemben. 

 

Az I. fokú ítéletről

Kilenc vádlottas ügyben hirdetett ítéletet a Kecskeméti Törvényszék 2015. októbert 7-én. 

Az I. rendű vádlottat, D. M.-t 2 rendbeli emberrablás bűntettében, mint társtettest, személyi szabadság megsértésének bűntettében, mint társtettest, kitartottság bűntettében, és testi sértés vétségben mondta ki bűnösnek. Ezért őt a bíróság – mint különös visszaesőt - 15 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. 

Az ügy II. rendű vádlottja, D. K. 2 rendbeli emberrablás bűntettéért, mint társtettes, kitartottság bűntettéért és testi sértés bűntettéért – mint visszaeső - 10 év fegyház és 10 év közügyektől eltiltás büntetést kapott azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. 

D. L. III. rendű vádlottat - mint többszörös visszaesőt - 2 rendbeli emberrablás bűntettéért, mint társtettest személyi szabadság megsértésének bűntettéért, mint társtettest, és hivatalos személy elleni erőszakért 13 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte a törvényszék. Feltételes szabadságra ő sem bocsátható.

A IV. az V. és a VI. rendű vádlottakat 2 rendbeli emberrablás bűntettében, mint társtettest és személyi szabadság megsértésének bűntettében, mint társtettest mondta ki bűnösnek a bíróság, és ezért a IV. rendű vádlott D. L.-nét 5 év fegyházra és 5 év közügyektől eltiltásra, az V. rendű vádlott M. T.-t 6 év fegyházra és 5 év közügyektől eltiltásra, a VI. rendű vádlott R. K.-t 6 év fegyházra és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte a Kecskeméti Törvényszék. 

A VII. rendű vádlott G. N. 2 rendbeli emberrablás bűntettéért, mint bűnsegéd 4 év 6 hónap fegyház és 5 év közügyektől eltiltás, a VIII. rendű vádlott K. T. személyi szabadság megsértésének bűntettéért, mint társtettes 3 év börtön és 3 év közügyektől eltiltás, a IX. rendű vádlott K. J. személyi szabadság megsértésének bűntettéért, mint bűnsegéd 2 év, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott. 

Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, míg a vádlottak és védőik az I. fokú ítélet hatályon kívül helyezése, felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében nyújtottak be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. (Az I. fokú ítélet meghozatalát követően a IX. rendű vádlott K. János elhalálozott, ezért az ítélőtábla a vele szemben I. fokon meghozott ítéletet hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette.) 

 

Szegedi, 2016. június 23.

 

Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztálya