Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt B. Cs. és társai ellen indított büntetőügyben az ügy III. és VIII. rendű vádlottjára vonatkozó ítéletét. Így a vádlottak jogerős büntetése 1 év, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtön lett.
Az ítélet indoklásában elhangzott: az enyhítésért benyújtott fellebbezéseket az ítélőtábla alaptalannak tartotta, egyebek mellett azért is, mert a vádlottak csoportosan, szervezetten, több megyére kiterjedő módon követték el a cselekményeiket. Észlelte azt is az ítélőtábla, hogy az elsőfokon kiszabott büntetések aránytalanok voltak, de nem a fellebbezésekkel érintett vádlottak büntetése volt túl súlyos, hanem a többi vádlotté túl enyhe, ezen azonban, fellebbezések hiányában, a másodfokú eljárásban már nem lehetett változtatni. 
A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. 

Vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntette miatt 10 vádlottra mondott ki ítéletet a Kecskeméti Törvényszék 2019. július 9-én. Közülük számos vádlott esetében a döntés jogerős lett, a Szegedi Ítélőtábla most azon két vádlott (III. és VIII. rendű) ügyét tárgyalta nyilvános ülésen, akik az elsőfokú bíróság előtt beismerték a bűnösségüket és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról. 
A III. rendű vádlott K. A.-t és a VIII. rendű N. T.-t a törvényszék 1 év, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik a büntetés enyhítése érdekében nyújtottak be fellebbezést. 
Az ügy lényege: 
Az mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítését elsőfokon a föld fekvése szerint illetékes kormányhivatal látja el. A földforgalmi törvény alapján a föld árverése esetén az elektronikus árverés szabályait nem lehet alkalmazni. (Hagyományos úton, személyes jelenlét mellett történik az árverés, amelynek során az árverezők egymás közötti anonimitása nem biztosítható.) 
Ezt a jogszabályi előírást használták ki 2016-ban jogtalan vagyoni előnyszerzésre a mező- és erdőgazdálkodási hasznosítású földekre meghirdetett árveréseken rendszeresen megjelenő árverezők egy csoportját alkotó vádlottak és társaik. Általában külterületi termőföldek vagy értékes épülettel rendelkező zártkerti ingatlanok árverésén jelentek meg, rendszeresen átutalták az előleget, a licitdíjat, és az árverésekre többnyire regisztráltak. A helyszínen beszélgetést kezdeményeztek az árverezőkkel, felmérték, hogy ki az esélyesebb árverező, ki az az elővásárlási joggal rendelkező, földet használó földműves, akinek komoly érdeke fűződik az árverésre kerülő föld megvásárlásához. 
Ezt megtudva a vádlottak és társaik azt állították a föld megvételére határozott szándékkal érkező potenciális vevőnek, hogy amennyiben fizet nekik egy bizonyos összeget, akkor nem regisztrálnak az árverésre, vagy ha regisztrálnak is, nem licitálnak az árverésen. Így az érdekelt földműves veheti meg a kikiáltási ár feléért a földet. 
Kilátásba helyezték, ha nem fizetnek nekik, akkor a licitben úgy megemelik a vételi ajánlatot, hogy a helyi gazdák és más vásárolni akarók vagy elállnak a további licitálástól, vagy a becsérték többszöröséért vehetik csak meg a földet. Így kívántak jogtalan előnyhöz jutni a vádlottak és társaik, akik 2016-ban az ország több megyéjében is alkalmazták ezt a módszert.