Szegedi Ítélőtábla - Hivatali vesztegetés Békés megyében
Lényegét tekintve helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla Gyurisné dr. Komlóssy Éva vezette büntető tanácsa vesztegetés bűntette miatt H. A. és társa ellen indított büntetőügyben a Gyulai Törvényszék I. fokon meghozott ítéletének H. A. I. rendű vádlottra vonatkozó részét. Így a vádlott jogerős büntetése 2 év 10 hónap börtön, 3 év közügyektől eltiltás, valamint 75 ezer forint pénzbüntetés lett. A börtönbüntetésből a vádlott legkorábban a szabadságvesztés 2/3-ad részének letöltése után szabadulhat.
Az ítélet indoklásakor elhangzott, hogy az I. fokú bíróság által kiszabott büntetés inkább enyhe, mint súlyos, így további enyhítés szóba sem kerülhetett.
A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
A bűncselekményről
Az I. rendű vádlott a cselekmény idején a Battonyai Határrendészeti Kirendeltség hivatásos állományában teljesített szolgálatot, mint útlevélkezelő. 2012. május 23-án a kora esti órákban egy battonyai sörözőben a II. rendű vádlott azzal kereste meg az I. rendű vádlottat, hogy adjon tanácsot, miként tudná visszaszerezni a Romániában lakó román állampolgár üzlettársától azt a P-s jelzésű forgalmi rendszámot, melyet korábban közös vállalkozásukhoz igényelt az okmányirodán. Ugyanis attól tartott, hogy amennyiben a társa a rendszám felhasználásával törvénysértést követ el, ezért őt teszik majd felelőssé.
Az I. rendű vádlott ekkor ígéretet tett arra, hogy mint határrendész az ügyben intézkedni fog, és egyidejűleg a segítségért 250 euró jogtalan előnyt kért a II. rendű vádlottól ellenszolgáltatásként. Ennek megfizetésére a II. rendű vádlott ígéretet tett, de a kifizetés konkrétumaiban nem egyeztek meg. Ugyanakkor a II. rendű vádlott közölte, hogy román társa érkezéséről tájékoztatni fogja az I. rendű vádlottat. Az I. rendű vádlott még ekkor azt kérte a II. rendű vádlottól, hogy másnapra próbálja átcsalni a román ismerősét, mivel akkor szolgálatban lesz, és könnyebben tud intézkedni.
Május 24-én az I. rendű vádlott a Battonyai Határátkelőn arról tett jelentést a parancsnokának, hogy "lakossági bejelentés alapján tudomására jutott, hogy egy P-s rendszámú személygépkocsi jogszerűtlenül került mások birtokába".Ezt a közlést a parancsnok tudomásul vette azzal, hogy a P-s rendszámú járműveket ellenőrizzék, konkrét információ hiányában azonban intézkedést nem kezdeményezett.
Az I. rendű vádlott ezt követően hivatali helyzetét felhasználva megkérte a határátkelőn szolgálatot teljesítő kollégáit, hogy ha egy román állampolgár az által megadott P-s rendszámmal akar Magyarországra belépni, ellenőrizzék, és erről őt értesítsék. Május 25-én a P-s rendszámmal érkező A. L. C.-t és utasát K. E.-t a szolgálatban lévő útlevélkezelő feltartóztatta, értesítette az ügyeletest, de az autó és az utasok okmányait rendben találták. Az ügyeletes szólt az I. rendű vádlottnak, aki a határátkelőre ment, annak ellenére, hogy nem volt szolgálatban.
A határátkelőn az I. rendű vádlott magát rendőrigazolványa felmutatásával rendőrként igazolta, majd arról faggatta a kocsi utasait, milyen kapcsolatban állnak a II. rendű vádlottal, hogy került a birtokukba az autójukon lévő P-s rendszám, és azzal mi a szándékuk. Ezt követően az I. rendű vádlott autójával és a P-s rendszámú kocsival a II. rendű vádlott házához mentek, ahol a II. rendű vádlott láthatta, hogy a keresett személyeket ő kísérte el.
Az I. rendű vádlottnak nem volt intézkedési joga, és nem volt joga szolgálaton kívül a határátkelőn úgy megjelenni, hogy szolgálati igazolványa felmutatásával az ellenőrzés alá vont személyeket kérdőre vonja. Cselekményének valódi célja az volt, hogy a II. rendű vádlottnak jogtalan előnyt szerezzen, közreműködhessen abban, hogy az II. rendű vádlott rendszámmal kapcsolatos problémája megoldódjon, és ezért a II. rendű vádlott kifizesse részére a kért 250 eurót. Ez ügyben még aznap többször hívta telefonon a II. rendű vádlottat, aki az ígért 250 eurót nem adta át, és ez nem is állt szándékában. A II. rendű vádlott május 26-át feljelentést tett a rendőrségen, amelyben a maga által elkövetett bűncselekményt is feltárta.
Az I. rendű vádlott a terhére felrótt cselekményt az eljárás során mindvégig tagadta - áll a bíróság ítéletében.
Az I. fokú ítéletről
Hivatalos személy által, hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek a Gyulai Törvényszék 2012. május 29-én H. Attila (1980 - battonyai lakos) I. rendű vádlottat, és ezért őt 2 év 10 hónapbörtönre, 3 év közügyektől eltiltásra, valamint 75 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az ügy II. rendű vádlottja, Stoian M. N. (1970 - román állampolgár - battonyai lakos) hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettért 75 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a törvényszék.
Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, az a II. rendű vádlott esetében jogerőre emelkedett, míg az I. rendű vádlott és védője felmentés érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.