A Szegedi Ítélőtábla holnap, október 14-én, pénteken kezdi meg a Sukoró-ügy néven elhíresült, T. M. és társai ellen hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indult büntetőügy tárgyalását. A tárgyalássorozatra az ítélőtábla négy tárgyalási napot (október 17. hétfő, október 24. hétfő és október 26. szerda) tűzött ki. Az utolsó napon határozathirdetés várható.

 

A nagy sajtóérdeklődésre való tekintettel tájékoztatjuk a médiumokat, hogy csak azok a szerkesztőségek képviselői vehetnék részt a tárgyaláson, amelyek előtte regisztráltatják maguk. Tizenkét szerkesztőség ezt már sikeresen intézte korábbi felhívásunkra. Kérjük, akik még rajtuk kívül szeretnének regisztrálni, azok ma (október 13. csütörtök) délig ezt válaszlevélben tegyék meg úgy, hogy közöljék, hány fővel és hány kamerával kívánnak részt venni a tárgyaláson.

Megértésüket előre is köszönjük.

 

Az I. fokú ítéletről

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletének bűntettében mondta ki bűnösnek a Szolnoki Törvényszék 2015. szeptember 30-án T. M. I. rendű vádlottat, és ezért őt 4 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. 

 

Az ügy II. rendű vádlottja, dr. Cs. Zs. bűnsegédként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletének bűntettéért és magánokirat-hamisítás vétségért – halmazati büntetésül – 3 év 6 hónap börtön és 4 év közügyektől eltiltás büntetést kapott.

 

Dr. V. B. V. rendű vádlottat a bíróság 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettéért 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte úgy, hogy egy napi tétel összegét 2 ezer forintban állapította meg. Az így kiszabott 600 ezer forintot meg nem fizetés esetén 300 napi, fogdában letöltendő szabadságvesztésre kell átváltoztatni. 

 

M. A. III. rendű vádlottat a hűtlen kezelés bűntette kísérletének vádja alól, illetve F. Zs. IV. rendű vádlottat a bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette kísérletének és a bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének vádja alól az I. fokon eljáró Szolnoki Törvényszék felmentette.

 

Az ítélet ellen az ügyészség T. M. és Cs. Zs. esetében a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg M. A.-t és F. Zs.-t érintő felmentő rendelkezésekkel szemben – a tényállás megalapozatlansága miatt – az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Az. I., II. és V. rendű vádlottak és védőik felmentést kérve fellebbeztek, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. 

 

A tárgyalás előzményei

Az I. fokú ítélet szerint J. B. magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó a 2000-es évek elejétől Magyarországon több, befektetési célra alkalmas földterületet vásárolt meg, beruházási céllal. 2007 első felében elhatározta, hogy Pest megyében, akkor még pontosan nem meghatározott befektetési céllal nagyobb, összefüggő földterület tulajdonjogát fogja megszerezni.

 

Külföldi befektetők King's City elnevezéssel játékkaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését is magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani a J. B. tulajdonát képező, mintegy 80 hektár területű, Albertirsa külterületén található telken. 2007 év végén a Pénzügyminisztériumban tájékoztatták a befektetési csoport képviselőjét, hogy a szerencsejáték törvény hatályos  rendelkezése értelmében egy régióban legfeljebb egy I. kategóriás kaszinó működhet. Mivel a Közép-Magyarországi régióban már kiírásra került egy kaszinó koncessziós pályázat, és ezen az említett befektetői csoport nem kívánt indulni, ezért az általuk tervezett beruházás Pest megyében nem volt megvalósítható.  

 

Ezt követően a befektetői csoport figyelme a Közép-Dunántúli régióra terelődött, és J. B. tudomására jutott, hogy a Velencei tó északi partján, Sukoró község körzetében a tervezett beruházás megvalósítására alkalmas, 60-70 hektár állami tulajdonban lévő területek találhatóak. Ezért 2008 áprilisában elhatározta, hogy, ezeket az ingatlanokat megszerzi. 

 

A befektetők és képviselőik arra a meggyőződésre jutottak, hogy számukra a sukorói ingatlanokhoz jutás legcélszerűbb módja, ha azokat ingatlancsere útján szerzik meg, csereingatlanként felajánlva J. B. tulajdonában lévő Albertirsa külterületén lévő ingatlanokat. Ezzel a móddal elkerülhető volt a pályázat, így a nem kívánt konkurencia megjelenése, emellett a csereügylet lebonyolításához szükséges idő is lényegesen kevesebb volt, mint a területnek nyilvános pályázat útján történő megszerzése. 

 

Az ügylet lebonyolítása érdekében a befektetők tárgyalást kezdeményeztek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, amelynek I. rendű vádlott volt a vezérigazgatója, míg a II. rendű vádlott az értékesítési igazgatójaként dolgozott. Mivel időközben kiderült, hogy az albertirsai ingatlanok értéke kevés ahhoz, hogy a csereügylet létrejöhessen, J. B. újabb földterületet, egy pilisi ingatlant is felajánlott a földcseréhez. Ezt követően értékbecslések készültek, amely során a J. B. tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi összértékét 561,9 millió forinttal nagyobb értékben, az állami tulajdonú sukorói ingatlanok értékét pedig 632,7 millió forinttal kisebb értékben határozták meg annál, mint amit a nyomozás során kirendelt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő utóbb forgalmi értékként megállapított. 

 

Az üggyel kapcsolatban 2009-ben indult nyomozás. A büntetőeljárással párhuzamosan zajló polgári peres eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla két évvel később semmisnek mondta ki a szerződést, így a telekcserék nem jöttek létre.

 

Az I. és a II. rendű vádlottak cselekménye a valótlan vagyonértékelés miatt alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1 milliárd 194 millió 697 ezer forint vagyoni hátrányt okozzanak – áll az I. fokon meghozott ítéletben. – áll az I. fokú ítéletben.

 

Szeged, 2016. október 13. 

 

A Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztálya