Szegedi Ítélőtábla - ítélet felmentés a hűtlen kezelés kísérlete vádja alól és más („Sukoró-ügy”)
Beküldés dátuma
2016.10.26. - 12:34
Szervezeti egység
Szegedi Ítélőtábla
Részben megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla Gyurisné dr. Komlóssy Éva vezette büntető tanácsa a hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt T. M. és társai ellen indított büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék I. fokon meghozott ítéletét. Az I. rendű vádlott T. M-et az ellene a hűtlen kezelés bűntettének kísérlete és a II. rendű vádlott dr. Cs. Zs-t az ellene bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérlete és a magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. A táblabíróság a III. és a IV. rendű vádlott I. fokú ítéletén nem változtatott, így jogerősen felmentette a III. rendű vádlott M. A. és a IV. rendű vádlott F. Zs. Az V. rendű vádlott dr. V. B. vádlottal szemben kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt kiszabott pénzbüntetést enyhítette. Az így kiszabott 360 ezer forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 180 nap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
Mivel az I. és a II. rendű vádlott esetében a bűnösség tekintetében a Szegedi Ítélőtábla és az I. fokon eljáró Szolnoki Törvényszék eltérő álláspontra jutott, megnyílt a III. fokú eljárás lehetősége. Az ügyész élt is ezzel, és fellebbezést jelentett be, az I. és II. rendű vádlott bűnösségének megállapítását indítványozva. Így az I. és II. rendű vádlott ítélte nem jogerős, míg a III., IV. és V. rendű vádlott ítélete jogerőre emelkedett. Az ítélet indoklásában elhangzott: a hűtlen kezelés megállapításának feltétele a szándékos kötelességszegés. Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok és tanúvallomások alapján kétséget kizáróan, büntetőjogi bizonyossággal nem lehet megállapítani, hogy az ügyben készült nagyon sok szubjektív elemet tartalmazó, egymástól eltérő értékbecslések hamisak, valótlanok. A vádlottak tényleges célja a sukorói területek biztosítása volt a turisztikai beruházáshoz. Nem állapítható meg, hogy a vagyoni hátrány okozására a vádlottaknak akár csak az eshetőleges szándékuk is kiterjedt volna, sőt joggal bízhattak abban, hogy az 1,3 milliárd eurós, számos új munkahely teremtésével kecsegtető beruházást segítő döntéseikkel az állami vagyont gyarapítani fogják.
2008. július 30-án az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. egy Sukorón tervezett kaszinó és turisztikai beruházáshoz kapcsolódó telekcsere-szerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, J. B. izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított, majd az ügyészség vádat emelt, mert úgy ítélte meg, hogy a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. 2015. szeptember 30-án az I. fokon eljáró Szolnoki törvényszék különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek T. M. I. rendű vádlottat, és ezért őt 4 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ügy II. rendű vádlottja, dr. Cs. Zs-t bűnsegédként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletének bűntettéért és magánokirat-hamisítás vétségért – halmazati büntetésül – 3 év 6 hónap börtön és 4 év közügyektől eltiltás büntetést kapott. Dr. V. B. V. rendű vádlottat a bíróság 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettéért 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte úgy, hogy egy napi tétel összegét 2 ezer forintban állapította meg. Az így kiszabott 600 ezer forintot meg nem fizetés esetén 300 napi, fogházban letöltendő szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
M. A. III. rendű vádlottat a hűtlen kezelés bűntette kísérletének vádja alól, illetve F. Zs. IV. rendű vádlottat a bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette kísérletének és a bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének vádja alól az I. fokon eljáró Szolnoki Törvényszék felmentette. Az ítélet ellen az ügyészség T. M. és Cs. Zs. esetében a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg M. A-t és F. Zs-t érintő felmentő rendelkezésekkel szemben – a tényállás megalapozatlansága miatt – az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Az. I., II. és V. rendű vádlottak és védőik felmentést kérve fellebbeztek, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.
Szeged, 2016. október 26.
A Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztálya