Ítéletével megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt S.A.M. I. rendű és S.J. II. rendű vádlottak ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Gyulai Törvényszék ítéletét. Az I. rendű vádlott által elkövetett cselekményt emberölés alapesetének minősítette és a vele szemben elsőfokon – minősített emberölés miatt - kiszabott 16 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztést 11 évre enyhítette. A II. rendű vádlott büntetésén és a további rendelkezéseken nem változtatott az ítélőtábla, azokat helyben hagyta. 

A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az ügy előzménye az volt, hogy a két vádlott (a 28 és 37 éves testvérek)  sértettjei voltak egy korábbi cselekménynek, melyet sérelmükre a jelen eljárás sértettje követett el. Emiatt I. rendű vádlott dühös volt az őket korábban bántalmazó sértettre, többször hangoztatta, hogy bosszút fog állni rajta, meg fogja ezért ölni.

2022. november 2-án a sértett, este 18 óra felé érkezett meg az egyik helyi presszóba, ahol italozni kezdett és az este folyamán erősen ittas állapotba került. A vádlottak később érkeztek és szintén inni kezdtek, de konfliktus, szóváltás nem alakult ki a felek között.  A zárórát követően, az éjszakai órákban az I. rendű vádlott és a sértett együtt távoztak a presszóból és hazafelé indultak. Ekkor az I. rendű vádlott – felmérve a körülményeket és azt, hogy a sértettel kettesben maradtak – a korábbi elhatározásának megfelelően véglegesen eldöntötte, hogy meg fogja ölni a sértettet.

Egy külterületi erdős területen rátámadt az ittas állapota miatt ellenállásra már kevésbé képes sértettre és legalább három alkalommal ököllel arcon ütötte, majd a földre kerülő sértettet több alkalommal megrúgta. Ezt követően a terhelt a földön hanyatt fekvő sértett fölé hajolt és fojtogatni kezdte őt. Miután a sértett eszméletét vesztette és kómába esett, a terhelt a tettétől megrettenve élesztgetni próbálta a mozdulatlan állapotban lévő sértettet. Rázogatta és a mellkasát nyomkodta. Mivel a sértett már nem mozdult, ezért úgy vélte, hogy életét vesztette. Valójában a sértett ekkor még életben volt, de életfunkciói gyengék voltak.

Ekkor az I. rendű vádlott felkereste lakóhelyén a testvérét, a II. rendű vádlottat. Közölte vele, hogy megölte a sértettet, majd rávette, hogy segítsen neki a holttestet felgyújtani. Egy fél literes műanyag flakonba benzint öntöttek, majd azzal együtt visszamentek a cselekmény helyszínére. A helyszínen a II. rendű vádlott is ellenőrizte a sértett életfunkciót, azonban a légzését ő sem észlelte, így a magukkal vitt benzinnel az I. rendű vádlott lelocsolta a sértettet, majd meggyújtotta. A vádlottak hazamentek, az általuk az este folyamán viselt ruhaneműket, lábbeliket, valamint a II. rendű vádlott és a sértett mobiltelefonját elégették az ott lévő kályhában.

A sértett a helyszínen elhalálozott, holttestét másnap reggel találták meg. Halálának oka egyrészt a fojtogatás által előidézett gégeszűkület, következményes oxigénhiányos agykárosodás volt. Ehhez hozzájárult az égés által kiváltott szén-monoxid mérgezés, valamint az égési sérülések is.

 

Aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a Gyulai Törvényszék 2024. július 8-án S.A.M. I. rendű vádlottat, ezért őt 16 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. S.J. II. rendű vádlott bűnösségét bűnpártolás bűntettében állapította meg. A II. rendű vádlottat 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság kimondta, hogy az elsőrendű vádlott nem-, míg II. rendű vádlott a büntetés legalább kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. 

Az elsőfokú bíróság döntésével szemben az I. rendű vádlott és védője eltérő minősítés (halált okozó testi sértés) megállapítása és a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamának enyhítése érdekében, míg a II. rendű vádlott és védője a büntetés enyhítése céljából jelentettek be fellebbezést. 

A fellebbviteli főügyészség az I. rendű vádlott vonatkozásában eltérő minősítés megállapítása (emberölés alapesete) és a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. 

Az immár jogerős ítélet indokolása során Dr. Nagy Erzsébet tanácselnök kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a másodfokú eljárás során tett kisebb kiegészítésekkel és helyesbítésekkel megalapozottá vált és a felülbírálat alapját képezhette. A Szegedi Ítélőtábla eljáró büntető tanácsa mindenben osztotta az ügyészség, az I. rendű vádlott által elkövetett cselekmény minősítése körében tett megállapításait, ezzel pedig a büntetés enyhítésére tett indítványa is megalapozott volt. A törvényszék által megállapított ölési cselekményhez kapcsolódó minősítő körülmény, az aljas indokból történő elkövetés az irányadó bírói gyakorlat alapján nem volt helytálló. Erre tekintettel az I. rendű vádlottat emberölés bűntette alapesetében mondta ki bűnösnek a másodfokú bíróság. 

Figyelemmel arra, hogy az I. rendű vádlott terhére a másodfokú eljárás során megállapított bűncselekményt a törvény enyhébben rendeli büntetni, így a büntetés mértékének enyhítése is szükségszerű volt. 

A kiegészített és módosított büntetéskiszabási körülmények vizsgálata, így a súlyosító és enyhítő körülmények értékelése során az ítélőtábla eljáró tanácsa arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlottakkal szemben kiszabott, az I. rendű vádlott esetében a középmértéket meghaladó 11 év, míg a II. rendű vádlott esetében a bűnpártolás miatt kiszabott 1 év 6 hónap szabadságvesztés büntetés szükséges és arányos. A bíróság álláspontja szerint a kiszabott büntetés – az ügy összes körülményére - alkalmas arra, hogy célját – mind generális, mind speciális visszatartó erejét kifejtve – elérje. 

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. 

Szeged, 2025. szeptember 9.

Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztály