Ítéletével megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete, magánlaksértés bűntette, súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és kétrendbeli rongálás vétsége miatt L. Z. vádlott ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Gyulai Törvényszék ítéletét. A másodfokú eljárás során a törvényszék által kiszabott büntetéseken azonban érdemben – 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és 6 év közügyektől eltiltás – nem változtatott az ítélőtábla, ezen rendelkezéseket helybenhagyta. A törvényszék ítéletének megváltoztatására egyrészt a vádlott által elkövetett súlyos testi sértés bűntette vonatkozásában került sor, a cselekmény jogi minősítését, a törvényszék által tévesen befejezettnek minősített bűncselekmény helyett, az ítélőtábla annak csak kísérleti alakzatát állapította meg, másrészt a másodfokú bíróság helyesbítette a vádlottat terhelő elsőfokon felmerült bűnügyi költség összegét.

Az ügy lényege szerint az I. rendű vádlott és volt élettársa kapcsolata 2019-ben megszakadt, amit a többszörösen büntetett előéletű férfi nem tudott elfogadni. Ezután többször meg is fenyegette a nőt, ami miatt két alkalommal a bíróság távoltartást is rendelt el az erőszakos férfival szemben. A nőnek időközben új párkapcsolata lett, amit kezdetben igyekezett titokban tartani félve az I. rendű vádlott haragjától és várható reakciójától. 2020 márciusában azonban az I. rendű vádlott tudomást szerzett a kapcsolatról, ezért unokaöccsével, a II. rendű vádlottal - azért, hogy bosszút álljon a nőn és új barátján - április 2-án hajnali fél 1 körül betörtek a nő békéscsabai lakásába és a hálószobában pihenő párra rontottak. A két vádlott ütni-verni, testszerte rugdosni kezdte a volt élettárs barátját, majd a segítségére siető nővel is megtették ugyanezt. A férfi bántalmazása során a bejárati ajtó ablaküvege is kitört.  A két vádlott a kitört üveg darabjait is használta a kegyetlen bántalmazás során. Azokat kezükbe fogva a pár mindkét tagját a fején, felsőtestén és a karján is megvágták, számos sérülést okozva a sértetteknek. A nő kiabálva kérlelte a két vádlottat, hogy hagyjanak fel cselekményükkel és ne bántsák őket, a bántalmazás tanúja volt az I. rendű vádlott és volt élettársa korábbi kapcsolatából született két kiskorú gyermek is, akik a cselekmény idején a szomszédos - külön ajtóval nem leválasztott - helyiségben tartózkodtak.

A férfinak 8 napon túl gyógyuló, míg a nőnek 8 napon belül gyógyuló sérülései keletkeztek, előbbi esetében azonban – különösképp a nyakat ért vágásra tekintettel - fennállt az ennél súlyosabb, életveszélyes sérülés bekövetkezésének a reális lehetősége is.  I. és II. rendű vádlott a bántalmazást követően a szobában hagyták a több sebből vérző sértetteket és távoztak az ingatlanból. A ház elhagyásakor a vádlottak az épület előtt parkoló két személygépjárműnek is nekiestek, az utcán talált téglákkal mindkét autó szélvédőjét betörték, ezzel az egyik személygépkocsiban 96 ezer, míg a másikban 71 ezer forintos kárt okoztak.
A vádlottak távozásakor a sérült nő segítséget tudott hívni, így a két sértett viszonylag gyorsan szakszerű orvosi ellátásban részesült.

A cselekmény másik elkövetője, L. J. az előkészítő ülésen beismerő vallomást tett és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott, így a bíróság végzésével a büntetőügyet az ő vonatkozásában elkülönítette. 

Az elsőfokú bíróság döntésével szemben L.Z. vádlott az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt, annak elkövetését tagadta, valamint enyhítés érdekében, míg védője elsődlegesen eltérő tényállás megállapítása végett enyhítésre irányuló fellebbezést jelentett be. Az ügyészség átiratában az elsőfokú ítélet helyben hagyására tett indítványt.

Az immár jogerős ítélet indokolása során Dr. Joó Attila tanácselnök kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás, a másodfokon tett kisebb helyesbítéssel megalapozott volt. A törvényszék helyes és logikus mérlegeléssel vont következtetést a vádlott bűnösségére is, az általa elkövetett cselekményeket - egy részcselekmény kivételével - helyesen is minősítette. Kitért arra is, hogy az egyik sértett nyakát ért metszés önmagában megalapozza az életveszélyes sérülés kialakulásának reális lehetőségét és figyelemmel az elkövetés eszközéül használt üvegdarabra és a támadott testtájékra az elkövetőnek legalább az eshetőleges szándéka kiterjedt arra, hogy a sértettnek akár életveszélyes sérülést okozzon. 

A bíróság által megállapított és értékelt súlyosító és enyhítő körülményekre figyelemmel az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés – különös tekintettel a vádlott előéletére, hogy a cselekményt korábbi felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje, valamint újabb büntetőeljárás hatálya alatt követte el – arányos és törvényes. A másodfokú bíróság sem indokot, sem lehetőséget nem látott a büntetés lényeges enyhítésére, álláspontja szerint a büntetési célok érvényesülése enyhébb büntetés kiszabása esetén már veszélybe kerülne. 

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Szeged, 2022. április 5.

Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztály