Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla a költségvetési csalás és pénzmosás bűntette miatt az I., II. és a III. rendű vádlottak ellen indított büntetőügyben az első fokon eljárt Szegedi Törvényszék ítéletét. Az elsőfokú ítélet megváltoztatására azonban csupán a bűncselekmények minősítése, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításának korrigálása, az I. rendű vádlottat érintő zár alá vétel feloldása és az eljárás során felmerült, a vádlottakat terhelő bűnügyi költségek összegének helyesbítése miatt volt szükség. A három vádlott büntetését érintő rendelkezéseket a Szegedi Ítélőtábla helybenhagyta. Így az I. rendű vádlott jogerős büntetése 3 év 3 hónap, a II. rendű vádlotté 2 év 5 hónap, míg a III. rendű vádlotté 2 év 2 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés lett, valamint a bíróság mindnyájukat 5 évi időtartamra eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól. 

A bíróság által megállapított tényállás szerint a szegedi székhelyű cég vezetője 2012 októberében kötött bérleti szerződést a szegedi önkormányzattal a város tulajdonában álló Vadasparkban egy 500 négyzetméteres területre. A cég játszótér kialakítását és üzemeltetését és interaktív látogató-tájékoztató kialakítását tervezte, amihez uniós és a magyar költségvetésből kívánt pályázati pénzhez jutni. 

A szegedi cég vezetője pályázatot nyújtott be a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, mely azt befogadta és mintegy 185 millió forint értékben támogatásra érdemesnek ítélte, majd 2013. január 18-án a támogatási szerződést aláírták. A szegedi cég vezetője vállalkozási szerződést kötött egy másik vádlott által képviselt szlovákiai székhelyű céggel a projekt generál kivitelezésére. A szlovák honosságú cég azután valótlan tartalmú szerződést kötött egy brit-virgin szigeteki off-shore céggel az interaktív látogató-tájékoztató rendszer szoftverjének kifejlesztésére annak ellenére, hogy az már korábban a szegedi székhelyű cég rendelkezésére állt, illetőleg azt az eljárás során ismeretlenül maradt személyek készítették. A szerződések alapján a szlovák cég a szegedi székhelyű cég felé 230 millió forintról állított ki számlát a játszótér elemeinek beszállításáról, kültéri tájékoztató konzolok felállításáról, az interaktív látogató-tájékoztató rendszer kiépítéséről. A számlákkal szemben a projekt tényleges bekerülési értéke a támogatási szerződésben megjelölt bekerülési érték 15 %-a volt csak. 

A valótlan tartalmú vállalkozási szerződések, teljesítési igazolások, valamint számlák alapján a szegedi székhelyű cég vezetője 2013. március 18. és december 13. között több részletben mintegy 185 millió forintos összegben hívta le a támogatást jogosulatlanul és ezen összegnek megfelelő vagyoni hátrányt okozott így az Európai Unió és Magyarország költségvetésének.

A vádlottak a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése végett valótlan tartalmú szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal a támogatási szerződésekben is hivatkozott szoftver unión kívüli felhasználására. A valóságban azonban a felek között gazdasági kapcsolat nem volt, a szerződéskötéskor a szoftver még el sem készült és a liechtensteini céget képviselő harmadik vádlottnak nem volt felhatalmazása a társaság képviseletérre. A szerződésekre azért volt szükség, hogy többszörös átutalásokkal, off-shore cég bevonásával és a cégek közötti pénzmozgatásokkal a jogosulatlanul felvett támogatás összegét legális eredetűként tüntessék fel.

Az elsőfokú bíróság döntésével szemben az ügyészség a vádlottak terhére, súlyosítás végett, hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása érdekében, a vádlottak és védőik pedig elsődlegesen felmentésre, másodlagosan pedig enyhítésre irányuló fellebbezést jelentettek be.

Az ítélet indoklásában elhangzott, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, az elsőfokú bíróság a vádlottak bűnösségére is helyesen vont következtetést. Erre figyelemmel a felmentésre irányuló védői indítványok nem foghattak helyt. Dr. Benedek Tibor, az eljáró másodfokú tanács elnöke kiemelte, hogy a törvényszék túlnyomóan helyesen állapította meg a vádlottak terhére és javára - a büntetéskiszabás körében - értékelhető súlyosító és enyhítő körülményeket. Ezeket további enyhítő körülményként a további jelentős időmúlással kiegészítve a Szegedi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság törvényes és arányos büntetést szabott ki. A másodfokú bíróság a vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetések lényeges súlyosítására, vagy azok jelentős enyhítésére sem látott indokot, e körben tehát helybenhagyta a törvényszék ítéletének büntetésekre vonatkozó rendelkezéseit.

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. 

Szeged, 2023. március 29.

Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztály