Lényegét tekintve helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a pénzmosás büntette miatt egy nigériai állampolgárságú vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék elsőfokú ítéletét, így a vádlottak jogerős büntetése pénzbüntetéstől 5 év, fegyházban letöltendő szabadságvesztésig terjed. 
Az ítélet indoklása szerint az elsőfokú bíróság az elkövetett cselekményhez mérten arányos büntetéseket szabott ki, így sem azok mérséklésére, sem súlyosítására nem látott indokot az ítélőtábla. 
A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Kilenc vádlott ellen pénzmosás büntette miatt indított ügyben döntött a Szegedi Törvényszék 2019. február 14-én. Az I. rendű vádlottat,  egy Magyarországon élő nigériai állampolgárt a törvényszék 5 év, a II. és a III. rendű vádlottat egyezően 3-3 év szabadságvesztésre ítélte a bíróság. (Ők a bűncselekményt bűnszervezetben követték el.). A IX. rendű vádlott 1 év 8 hónap szabadságvesztés büntetést kapott, míg többi vádlott esetében végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, illetve pénzbüntetést szabott a Szegedi Törvényszék.
Az ítélet ellen az ügyészség az V. és a VI. rendű vádlott esetében a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett, míg az I., II. III. és IX. rendű vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. Az elsőfokú ítélet a IV., VII. és VIII. rendű vádlott esetében jogerőre emelkedett.

Az I. rendű vádlott két nigériai személlyel ismerkedett meg, akik 2015-ben azzal bízták meg, hogy részben ő, részben az általa beszervezett személyek magyarországi bankoknál bankszámlát nyissanak. Tegyék ezt azért, hogy azokra külföldi személyektől, illetve gazdasági társaságoktól nagy összegű USA dollár és euró átutalásokat fogadjanak. A megbízás szerint a beérkező összegeket rövid időn belül készpénzben kellett felvenni, majd azt átadni egy Ausztriában élő ghánai személynek. A fentiekért cserében az I. rendű vádlottat minden átutalás esetében az átutalt összeg 10 százaléka, míg a számlát nyitó, a beérkező pénzeket felvevő és továbbító személyt az átutalt összeg további 10 százaléka illette meg.

Az eljárás során azonosított, külföldi cégektől és magánszemélyektől érkezett átutalások minden esetben bűncselekmény elkövetéséből származtak. Az ismeretlen elkövetők megszerezték a sértettek bankszámlaszámát, a számlavezető bankjuk nevét, feltörték a sértettek e-mail fiókját, majd a sértett nevében annak e-mail címéről, máskor faxon a sértett bankjának átutalási megbízásokat küldtek. Ezek szerint egy – ténylegesen meg sem történt – áruvásárlás vagy üzleti kapcsolat ellenértékeként a sértett bankszámlájáról utaljanak át meghatározott összegeket a Magyarországon megnyitott bankszámlákra. 
A fenti módszerrel elkövetett bűncselekmények eredményeként bűncselekményből származó pénzek érkeztek az ügy vádlottjainak bankszámláira.

A bűncselekményt a vádlottak az I. rendű vádlott irányításával követték el. Összesen legalább 32, a bűncselekmény elkövetése érdekében megnyitott bankszámlára érkezett pénz legalább 61 átutalás során. Így összesen 307,7 millió Ft-nak megfelelő érték érkezett be az országba, amelyből 54 átutalás kapcsán mintegy 254,7 millió Ft-ot vettek fel a vádlottak. Hét átutalás megszerzését sikerült megakadályozni. 

A vádlottak tudtak arról, hogy az általuk felvett összegek büntetendő cselekményből származnak, és a pénzt ennek ismeretében szerezték meg. A bankszámlák megnyitására és felhasználására jellemzően Szegeden, néhány esetben Budapesten került sor.

A bűnszervezet működése 2015 szeptemberétől 2017 április végéig tartott, ekkor fogták el a gyanúsítottakat. 

2020. június 30.
Pécsi Ítélőtábla Sajtóosztálya