Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla Gyurisné dr. Komlóssy Éva vezette büntető tanácsa a rágalmazás vétsége miatt N. Sándor ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék, mint II. fokú bíróság ítéletét. A táblabíróság a vádlottat a rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette, és kötelezte L. József magánvádlót, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg a vádlottnak 190.500 forint felmerült bűnügyi költséget.

Az ítélet indoklásakor elhangzott: az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a vádlott az önkormányzati ülésen történt felszólalásakor véleményét fejtette ki, nem pedig tényt állított. A közszereplőknek (és a magánvádló, mint a közpénzekből gazdálkodó önkormányzati cég vezetője közszereplőnek volt tekinthető a felszólalás elhangzásakor) tűrnie kell a túlzó jellegű kritikát is, így nem történt bűncselekmény, amikor a vádlott a magánvádló tevékenységét kritikával illette.

Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

Rágalmazás vétségében mondta ki bűnösnek a Szegedi Törvényszék 2014. február 24-én N. Sándor vádlottat, és ezért őt megrovásban részesítette. Kötelezte a vádlottat, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg L. József magánvádló részére 20 ezer forint eljárási költséget. Az ítélet ellen a vádlott felmentés érdekében fellebbezett, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

xxx

Az ügy előzményei:
2012. július 20-án L. József feljelentő joghatályos magánindítványt terjesztett elő N. Sándor vádlottal szemben rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint N. Sándor vádlott, mint Szeged MJV önkormányzatának képviselője 2012. június 22-én az önkormányzat közgyűlésén felszólalt, melyet a helyi televízió is közvetített, és az alábbi, becsület csorbítására alkalmas tényeket közölte:

" Visszatérve az előző szerződésre elmondja, hogy igen érdekes momentum volt az említett perben, amikor hirtelen előkerült egy taggyűlési jegyzőkönyv dr. Bartha László polgármester aláírásával - szinte utólag -, amiben L. József igazgató igazolja, hogy neki milyen hihetetlenül előnyös menedzser szerződése van a fürdővel, és ezért azonnal jogosulttá vált 100 milliós végkielégítésre. Érdekes momentum volt az is, hogy amikor itt tartott az Anna fürdő beruházása, akkor úgy tűnt, hogy az 1,5 milliárdos beruházás 2 milliárdba fog kerülni. A közgyűlés is tárgyalta azon módosításokat, amelyek hatására végül is a vezetőváltás után lehetséges volt 1,5 milliárdból befejezni az Anna fürdőt. Olyan kiváló, sikeres menedzserről beszélnek - megérdemelte ezt a hatalmas végkielégítést -, aki elment Esztergomba fürdőt építeni, és csődbe vitte a várost, hiszen 2-3 milliárddal került többe az esztergomi beruházás. Szerencse, hogy így járt Szeged, hiszen szinte olcsón megúszta a város a dolgot. Akik aláírták a szerződést a 100 milliós végkielégítésről, ők felelnek azért, hogy ez lehetséges volt. Ezt nevezte a Fidesz pofátlan végkielégítésnek, de biztos, ami biztos, a perben nyert pofátlan végkielégítést továbbra is helyesnek tartják - mint tudjuk Szász Károly miatt."

A feljelentő a sérelmes 7 mondat szövegkörnyezete kapcsán DVD felvételt is mellékelt. A vádlott részéről a sértett irányába a legsérelmesebb kijelentés az alábbi volt:"elment Esztergomba fürdőt építeni, és csődbe vitte a várost."

A feljelentés ügyében a Szegedi Városi Bíróság, mint I. fokú bíróság N. Sándor vádlottat az ellene emelt rágalmazás vétsége alól felmentette. Az I. fokú ítélet ellen a magánvádló jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, a tényállás téves megállapítása miatt, a vádlott bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében, míg a vádlott védője az I. fokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt.
A II. fokú bíróság a vádlottat elmarasztaló ítéletében kifejtette: tévedett az I. fokú bíróság, amikor azt a jogi következtetést vonta le, hogy a vádlott felszólalásában véleményének adott hangot, ezért - bűncselekmény hiányában - nem büntethető. A II. fokú bíróság álláspontja szerint nem kétséges, hogy a vádlott egy múltban történt eseményt állított nyilatkozatában akkor, amikor azt nyilatkozta, hogy a sértett csődbe vitte a várost, azaz Esztergomot. Ebből fakadóan az elhangzott nyilatkozat tényállítás, nem pedig vélemény nyilvánítás megállapítására alkalmas. Minek után nem volt igazolható és nem következett be a kijelentés elhangzásakor Esztergom város csődbe jutása, nyilvánvalóan valótlan múltbeli tényt állított a vádlott. A vádlott a nyilatkozat megtételekor Szeged MJV önkormányzatának képviselője volt - ma is az -, mely megbízatásánál fogva tőle elvárható lett volna a tények valóságtartamának vizsgálata, de ezt a gondosságot elmulasztotta, és a rágalmazást eshetőleges szándékkal megvalósította - áll a II. fokú bíróság ítéletében.

Mivel az I. és a II. fokú bíróság a vádlott bűnösségének tekintetében eltérő álláspontot képviselt, lehetőség nyílt a III. fokú eljárásra, így került - fellebbezés után - az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

Szeged, 2014. július 3.

A Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztálya