Részben megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla dr. Hegedűs István vezette büntető tanácsa a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűntett miatt Szabó Szabolcs és társai ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék I. fokon meghozott ítéletének Szabó Szabolcs I. rendű és Börcsök József II. rendű vádlottakra vonatkozó részét.
Az I. rendű vádlott pénzmellékbüntetését 3 millió forintra, a II. rendű vádlott börtönbüntetésének tartamát 2 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 3 évre enyhítette, a II. rendű vádlottal szemben a pénzmellékbüntetés kiszabását mellőzte.
A vádlottak által a Dorozsmai Nagybani Piac Üzemeltető Kft. részére fizetendő kártérítés tőkeösszege helyesen: 82.532.250 forint - mondta ki a Szegedi Ítélőtábla.
Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

Számítástechnikai rendszer és adatok elleni  bűntett elkövetésében találta bűnösnek a Szegedi Törvényszék 2013. május 28-án Sz. Szabolcs (1974 - bicskei lakos) I. rendű és  B. József (1968 - zsombói lakos) II. rendű vádlottat, akik a bűncselekményt társtettesként követték el. Ezért a Szegedi Törvényszék az I. rendű vádlottat - mint visszaesőt - 4 év 10 hónap börtönre, 5 év közügyektől eltiltásra és 5 millió forint pénzmellékbüntetésre, a II. rendű vádlottat  3 év 6 hónap börtönre, 4 év közügyektől eltiltásra és 4 millió forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Az ügy III. rendű vádlottját, N. Zoltánt, aki az elkövetésben bűnsegéd volt, a bíróság 1 év 6 hónap börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.  

Mivel a III. rendű vádlott büntetése jogerőre emelkedett, a fellebbezések után a Szegedi Ítélőtábla az I. és a II. rendű vádlott ügyében jár el. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg az I. és a II. rendű vádlottak és védőik az ítélet ellen egyezően felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében nyújtottak be fellebbezést.

xxx

Az I. és a II. rendű vádlott 2003-2004 óta ismerték egymást, azóta baráti viszonyban voltak. A II. rendű vádlott 2007. október 15-e és 2010. október 15-e között szerződés alapján a Szeged-Dorozsmai nagybani piac területén a Regős Bendegúz Alapítvány képviseletében nyilvános mosdókat üzemeltetett. E tevékenységhez kapcsolódóan hetente 2-3 nap megjelent a piacon, ahol az iroda dolgozóival jó kapcsolatot ápolt, így az irodában az ügyvezető külön engedélyével esetenként munkaidőn túl is megfordulhatott, az iroda helyiségeit üzleti tárgyalásai lebonyolítására használhatta.
A II. rendű vádlott tudomást szerzett arról megjelenései során, hogy a nagybani piacot üzemeltető kft.-nek a bank számlájához olyan hozzáférése van, amellyel átutalásokat a saját székhelyén található számítógépéről egy program segítségével az interneten keresztül el tud végezni.
Az I. és a II. rendű vádlottak között 2009-ben - pontosabban meg nem határozható időpontban és körülmények között - egy beszélgetés során ez a tény felmerült. Ezt követően az I. rendű arra gondolt, hogy ezt az elérést felhasználva a Dorozsmai Nagybani Piac Üzemeltető Kft. bankszámlájáról pénzt szerezzen meg. Ennek érdekében az I. rendű vádlott 2009. végén letöltött egy úgynevezett kémprogramot, valamint egy távoli elérést elősegítő programot annak érdekében, hogy ezeket később felhasználják.
Erről tájékoztatta a II. rendű vádlottat, majd a programokat és a használatukat részletesen ismertető szöveges fájlt egy pedrive-ra mentette, és a pendrive-ot átadta a II. rendű vádlottnak azzal, hogy a II. rendű vádlott azt a számítógép befolyásolása és a pénz megszerzése érdekében telepítse fel a dorozsmai nagybani piac területén található azon számítógépre, amelyről az átutalásokat végezték. A II. rendű vádlott 2009. november 4-én a kémprogramot fel is telepítette, de tényleges használatba nem került a bűncselekmény elkövetéséig.
Az I. rendű vádlott a bűncselekmény későbbi végrehajtása érdekében 2009 novemberében Budapesten a nagybani piacnál megismerkedett R. Gáborral, akit felkért arra, hogy a saját nevére, de ténylegesen az I. rendű vádlott részére  nyisson az Erste Banknál egy számlát. Ezt R. Gábor - nem tudva a vádlottak által elkövetett bűncselekményről - meg is tette, majd azt követően a bankszámlához kapcsolódó összes iratát, a bankkártyát és a kódokat átadta az I. rendű vádlottnak.
2010 március végén az I. rendű vádlott megkereste ismerősét, a III. rendű vádlottat azzal, hogy a III. rendű vádlott 2010. április 16-i hétvégén segítsen neki egy cég számlájáról ATM automatákból bűncselekmény útján elutalt pénzt felvenni. A megbeszéléskor a segítségért a felvett pénz 10 százalékát ígérte. A III. rendű vádlott a megbeszélést követően megkereste L. Zsoltot - aki nem tudta, hogy bűncselekmény végrehajtásában fog közreműködni -, hogy 2010. április 16-án őt és egy barátját autójával az ország városaiban szállítsa körbe. Ezt L. Zsolt vállalta.
A II. rendű vádlott a távoli elérését biztosító programot 2010. április 10-én jogosulatlanul feltelepítette a Dorozsmai Nagybani Piac Üzemeltető Kft. gazdasági igazgatója által használt számítógépére, így az I. rendű vádlott számára ehhez a géphez az úgynevezett távoli elérését biztosította. Az I. rendű vádlott R. Gábor számlatulajdonosként bemutatkozva módosította a Telebank szolgáltatáshoz kapcsolódó telefonszámot, majd április 15-én módosította a készpénzfelvételi limitet napi egymillió forintra. Másnap a Telebank szolgáltatás segítségével módosította az ATM-ből felvehető napi készpénz összeg limitét 48 órás időtartamra 40 millió forintra, míg az úgynevezett POS limitet napi 5 millió forintra.
Az I. rendű vádlott 2010. április 16-át megelőzően - pontosan meg nem határozható időpontban és körülmények között - megszerezte a Dorozsmai Nagybani Piac Üzemeltető Kft. bankszámlájához tartozó belépési és átutalási kódokat, majd a II. rendű vádlott által feltelepített program segítségével és a II. rendű vádlott tudtával 2010. április 16-án déli 12:42 órakor Budapestről egy internet kávézóból átvette a kft. gazdasági igazgatója által használt számítógép fölött az irányítást, és a sértett beleegyezése és tudta nélkül kilenc részletben összesen 82.532.250 forintot utalt át jogosulatlanul a R. Gábor által nyitott lakossági folyószámlára.
Az átutalások befejezése után az I. rendű vádlott 14:09 perckor a távoli elérését megszüntette. Egy nappal később napi 100 darabról 500 darabra módosította a R. Gábor bankszámlájához tartozó napi készpénzfelvételek számát a Telebank szolgáltatás segítségével.
Kihasználva azt a körülményt, hogy a sértett hétvégén nem észlelhette a bűncselekmény elkövetését a III. rendű vádlott az I. rendű vádlottól kapott bankkártyával és PIN-kóddal 2010. április 16-a 14:50 óra és április 18-a 14:40 perce között magyarországi, illetve külföldi bankautomatákból felvette a több mint 82 milliós összeget úgy, hogy a különböző helyszínekre L. Zsolt szállította autóval. Ezért a segítségért bűncselekmény elkövetéséről nem tudó L. Zsolt 300 ezer forintot kapott.
A pénzfelvételeket követően az I. rendű vádlott a Telebank szolgáltatás segítségével az általa korábban megtett limitváltozásokat április 18-án visszaállította.
A III. rendű vádlott az I. rendű vádlottól a közreműködésért 8 millió forintot, míg a II. rendű vádlott 20 millió forintot kapott. A Dorozsmai Nagybani Piac Üzemeltető Kft.-nek okozott kár nem térült meg. A sértett a teljes kárösszeg, valamint kamatai vonatkozásában az eljárás során polgári jogi igényt jelentett be.
Az I. rendű vádlott az ügyészi meghallgatás során feltáró jellegű beismerő vallomást tett, amelyben a cselekmény elkövetését elismerte, és társaira is terhelő vallomást tett - áll az I. fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletében.

Szeged, 2013. december 11.

A Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztálya