Az ítélet indoklásában elhangzott: mindenkinek joga van az egysülési, a gyülekezési és a szabad véleménynyilvánítási jog gyakorlásához, de ez nem járhat mások jogainak és szabadságának megsértésével. A Szegedi Ítélőtábla úgy látta, hogy a Szebb Jövőért Egyesület több esetben is visszaélt jogaival, különösen a Kunhegyesen, Devecserben és Cegléden megtartott rendezvények során. 

 

Az első két helyszínen az alperes elnöke olyan beszédet mondott, amely egyértelműn rasszista és kirekesztő volt, mivel nem tett különbséget a bűnöző életmódot folytató és a törvénytisztelő romák között. Az olyan ott elhangzott kifejezések, mint a "férgek, sátánfajzatok, patkányok" nem csak a jó ízlés határait lépték túl, hanem a szabad véleménynyilvánítás határait is. A beszédekből egyértelművé vált a szónok véleménye, miszerint az ilyen népcsoportnak nincs helye a Kárpát-medencében. 

 

A beszédek alkalmasak voltak olyan felfokozott hangulat keltésére, amely eredményeként az ilyen eszmék iránt fogékony embereket akár fizikai fellépésre is buzdíthatnak a cigányság ellen. Mivel az egyesület nem határolódott el egyik képviselőjének beszédeitől, a beszédeket úgy kell tekinteni, mint amelyek az egyesület véleményét tükrözik. 

 

A ceglédi rendezvényen - ahol rasszista, kirekesztő beszédek hangzottak el - az egyesület meghatározó tényezőjévé vált az eseményeknek, ezt saját honlapján is hangsúlyozta, miközben tudhatta, hogy Ceglédre mozgósítva tagjait olyan rendezvényre hív, ahol veszélyeztethetik mások jogait és biztonságát .

 

Értékelve az alperes egyes helyszíneken kifejtett tevékenységét és képviselőjének ott elhangzott beszédét, az ítélőtábla arra az álláspontra jutott, hogy az egyesület a cigányságot egységesen bűnöző életmódot folytató, a magyarság létezésére veszélyt jelentő és ezért az országból elűzendő népcsoportként kezeli, a cigánysággal szembeni, akár erőszakos fellépést is szükségesnek ítéli. Ezért a Szebb Jövőért Egyesület működése sértette a roma lakosság tagjainak emberi méltóságát, veszélyeztette biztonságát, és ez meglapozza az egyesület feloszlatását - hangzott el egyebek közt az ítélet indoklásakor.

 

Az ítélet előzményeiről

 

Az ügyészség keresetében a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását kérte, többek között arra hivatkozva, hogy az alperes olyan tevékenységet folytat, amely ténylegesen sérti a roma kisebbséghez tartozó egyenlő emberi méltósághoz való jogát azáltal, hogy az emberek között fai alapon megkülönböztetést tesz. Az egyesület tevékenysége a polgárőr tevékenység látszatát keltve, azzal visszaélve, a roma kisebbség megfélemlítését, az emberek tényleges és jogi megkülönböztetését eredményezte. 

 

Az alperes járőrözései, a cigány bűnözés ellen a Jobbik által meghirdetett tüntetéseken való demonstratív részvétel és ehhez kapcsolódóan az egyéb formaruhás szervezetek tagjainak folyamatos jelenléte összhatásában alkalmas volt arra, hogy az érintett települések roma közösségének tagjaiban félelmet keltsen, illetve felerősítse a romákkal szembeni indulatokat, feszültségeket keltve ezáltal az érintett településeken. Ezen túlmenően a média által biztosított széleskörű nyilvánosság által alkalmas volt arra, hogy az egész ország cigány lakosságában félelmet keltsen. Ezeket a megállapításokat az alperes tagadta.

 

A megismételt eljárás során a Gyulai Törvényszék 2014. március 24-én kimondott I. fokú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az alperes olyan cselekményeket követett el, illetve olyan tevékenységet folytatott és folyat, amely akár alapszabályba, akár a hatályos jogszabályokba ütközik, és amelynél fogva az egyesület feloszlatása indokolt. A törvényszék a felperes által felajánlott bizonyítást az alperesi súlyos, feloszlatásra alapot adó jogsértések bizonyítására nem találta elégségesnek. 

 

Az ítélet ellen az ügyész nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

 

Szeged, 2014. október 8.

 

A Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztálya