Nem jogerősen felmentette a Szegedi Járásbíróság T. L. Cs. vádlottat tartozás fedezete elvonásának bűntette miatt. A bíróság a sértett által előterjesztett polgári jogi igényt elutasította. A felmentő rendelkezésre tekintettel a bíróság megállapította, hogy a bűnügyi költséget az állam viseli.

 

A vádirat lényege szerint T. L. Cs. vádlott 1996. december hó 17. napjától 2009. február hó 16. napjáig, a társaság végelszámolásának megindításáig ügyvezetője volt az M. A. Kft.-nek. A társaságot mindvégig a vádlott irányította, önállóan hozta meg a stratégiai döntéseket. A kft. 2008. január hó 23. napján finanszírozási keretszerződést kötött egy pénzügyi szolgáltató zrt.-vel, amely értelmében a zrt. 300.000.000,- forint összegű hitelkeretet biztosított a kft.-nek az általa forgalmazott járművek beszerzéséhez és készleten tartásához. A szerződésben a kft. mindenkori kötelezettségének biztosítására vételi jogot alapítottak a kölcsönből beszerzett gépjárműveken a zrt. javára. A szerződésben kikötötték, hogy a kft. a zrt. írásos engedélye nélkül nem adhatta el, nem terhelhette meg, illetve nem vihette külföldre a gépjárműveket. A kft. a hitelkeretből megvásárolt gépkocsikat csak akkor értékesíthette a vevők részére, ha a gépkocsikra nyújtott kölcsönt maradéktalanul megfizette, és írásban kezdeményezte a szerződés lezárását, illetve engedélyt kért a gépkocsik vevők részére kiadásához. A zrt. 2009. április hó 17. napján valamennyi egyedi kölcsönszerződést és a finanszírozási szerződést is felmondta, illetve vételi jogát gyakorolta. T. L. Cs. vádlott rendelkezése alapján a kft. alkalmazottai 2008. július 2-án és 2008. november 8-án a fizetési kötelezettség esedékessé válását követően értékesítettek két autót a zrt. előzetes engedélye és tájékoztatása nélkül. A kft. a beszerzéshez felhasznált kölcsönt nem fizette vissza, így a társaság gazdasági tevékenységéből eredő tartozás fedezetét az előbbi ügyletek tekintetében rendelkezésre jogosult vádlott elvonta. A vádlott döntése alapján a kft. a zrt. tudta nélkül gépjármű kereskedelmi tevékenységet is folytatott Romániában, ahova a keretszerződésből finanszírozott gépkocsikat is kivittek, és értékesítettek a zrt. előzetes engedélye és tájékoztatása nélkül. A vádlott ezen magatartásával a kölcsön fedezetét elvonta, a kölcsönt a kft. visszafizetni nem tudta. Az alkalmazottaknak nem volt tudomásuk arról, hogy a kft. a kölcsönt nem fizette vissza, illetve hogy a vádlott nem kért előzetes engedélyt az értékesítésekhez a zrt.-től. A kiegyenlítetlen tartozás összege 24.898.946,- forint.

 

A bíróság álláspontja szerint nem állt rendelkezésre sem olyan okirati bizonyíték, sem olyan tanúvallomás mely arra engedne következtetni, hogy T. L. Cs. vádlott személye köthető ahhoz, hogy arra adott volna engedélyt vagy utasítást, hogy a gépjárműveket a pénzügyi szolgáltató zrt. tudta és beleegyezése nélkül értékesítsék és az értékesítésből befolyt vételárból ne kerüljön kifizetésre a zrt. által nyújtott hitel. A vádlott egyetlenegy szerződést sem írt alá, s bár volt rendelkezési joga a kft. bankszámlája felett, az átutalásokat nem a vádlott intézte, a kft. bankszámlája feletti rendelkezési jogával csak elvétve élt.

 

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 4. §-a akként rendelkezik, hogy a vád bizonyítása a vádlót terheli, illetőleg hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. A bíróság a vádbeli tényállást nem látta teljes mértékben bizonyítottnak, így a fenti rendelkezésre figyelemmel a vádlott felmentéséről rendelkezett.

 

Az ítéletet a vádlott tudomásul vette, az ügyész az ítélet – általa vélt – megalapozatlansága miatt, annak hatályon kívül helyezése érdelében fellebbezést jelentett be, így az ítélet nem jogerős.

 

 

Szeged, 2016. április 1.

 

 

A Szegedi Törvényszék Sajtóosztálya