A Szegedi Járásbíróság nem jogerősen bűnösnek mondta ki Dr. M. P. I.r. vádlottat hűtlen kezelés bűntettében, valamint K. E. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében. A bíróság ezért az I.r. vádlottat 6 hónap végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a II. r. vádlottat 500 napi tétel, összesen egymillió forint pénzbüntetésre ítélte.
 
A nem jogerős ítélet tényállásának lényege szerint az I. r. vádlott egy szegedi önkormányzati tulajdonban lévő, épülettakarítással foglalkozó kft. vezető tisztségviselője volt. A társaság működését az önkormányzat támogatta, emellett a társaság vállalkozási  tevékenységet is folytatott. Az I.r vádlott feladata a társaság eredményes működtetése mellett a társaság vagyonának őrzése, gyarapítása és a rábízott idegen vagyon kezelése volt. A társaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az I.r. vádlott, mint ügyvezető gyakorolta.
A II.r. vádlott a kft. gazdasági vezetője volt, feladatai közé tartozott a bérelszámolás, költségvetési kötelezettségek teljesítése, illetve felelős volt a társaság érdekeinek érvényesítéséért, a társaság vagyonának megőrzésében és gyarapításában való hatékony közreműködésért.
Az I. r. vádlott a II. r. vádlott határozatlan idejű munkaviszonyát 2014. október 15. napján közös megegyezéssel megszüntette, oly módon, hogy a cég a munkavállaló részére végkielégítést és távolléti díjat fizetett ki, majd az I.r. vádlott másnap a munkavállalót munkaszerződéssel határozott időre tovább foglalkoztatta. Annak ellenére, hogy a II.r. vádlott munkaviszonya ténylegesen nem szűnt meg, az I.r. vádlott nem gondoskodott a jogviszony megszüntetése miatt jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetése iránt, emellett az I.r. vádlott úgy állapodott meg a végkielégítés és távolléti díj kifizetéséről, hogy az a hatályos jogszabályok szerint a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén nem járt volna.
A fentieken túl az I.r. vádlott két további munkavállaló munkaviszonyát szüntette meg közös megegyezéssel, majd a munkavállalók részére végkielégítést és távolléti díjat fizetett ki annak ellenére, hogy ezek a hatályos jogszabályok szerint a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén nem jártak volna. Emellett az I.r. vádlott az egyik munkavállalóval versenytilalmi megállapodást is kötött az egyébként ahhoz szükséges Felügyelő Bizottság és a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének előzetes jóváhagyása nélkül.
Az I.r. vádlott, mint a kft. vagyonának kezelésével megbízott vezető tisztségviselő a fenti cselekményeivel vagyonkezelői kötelezettségét megszegte, ezáltal több, mint hatmillió forint vagyoni hátrányt okozva a kft.-nek.
A II.r. vádlott azon magatartásával, hogy a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését és a végkielégítést és távolléti díj kifizetését tartalmazó okiratot aláírta, majd a jogszerűtlenül kifizetett összegeket felvette és azt jogviszonyának további fennállása ellenére sem fizette vissza, holott gazdasági vezetőként nyilvánvalóan tudomással bírt az idevonatkozó szabályokról, az I.r. vádlott cselekményéhez szándékosan segítséget nyújtott.
 
A bíróság ítéletével szemben az ügyész az I.r. vádlott vonatkozásában súlyosítás érdekében jelentett be fellebbezést, míg azt a II.r. vádlott vonatkozásában tudomásul vette. Az I.r. vádlott védője felmentés érdekében, a II.r. vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést, így az ítélet nem emelkedett jogerőre.
 
Szeged, 2018. október 31.

Szegedi Törvényszék Sajtóosztály