A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa érdemben helybenhagyta a Szegedi Járásbíróság elsőfokú ítéletét, melyben P. J. I.r. vádlottat felbujtóként elkövetett rablás bűntette és társtettesként elkövetett csalás vétsége, K. A. D. II.r., P. R. K. III.r. és K. J. IV.r. vádlottakat társtettesként elkövetett rablás bűntette miatt bűnösnek mondta ki, és ezért I.r. vádlottat 5 év 6 hónap, II.r. vádlottat 6 év, III.r. vádlottat 4 év, valamint IV.r. vádlottat 5 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte és a vádlottakat eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

 

A jogerős ítélet tényállásának lényege szerint egy az ország területére a zöldhatáron keresztül belépett migráns személy 2016. június 28. napján 21 óra körüli időben Szegeden, a Szabadkai úton sétált, amikor találkozott az I.r. vádlottal, akivel angol szavakkal kommunikálni kezdett, és akivel megállapodott, hogy őt a vádlott gépkocsival Budapestre juttatja. 

 

Az I.r. vádlott ekkor az V.r. vádlott társaságában volt, aki egy Daewoo típusú személygépkocsival közlekedett. Az I.r. és V.r. vádlottak megállapodtak a sértettel, hogy őt Budapestre viszik 350,- euró ellenszolgáltatás fejében. A migráns személy ekkor a gépkocsiba beszállt, majd őt V.r. vádlott az I.r. vádlott utasítására a Kolozsvári térre vezette, ahol valamennyien kiszálltak a gépjárműből.

 

Itt a két vádlott ismeretlen személyek tolmácsolásával közösen arról győzték meg a sértettet, hogy adjon át 200,-  euró összeget, hogy az V.r. vádlott a gépkocsit meg tudja tankolni. A vádlottaknak a pénz elkérésének időpontjában nem állt szándékában a gépkocsit megtankolni és azzal a sértettet Budapestre szállítani. A tévedésbe ejtett sértett a fuvar reményében végül is átadta a kért 200,- eurót I.r. vádlottnak, aki abból 50,- eurót juttatott V.r. vádlottnak, aki a helyszínről távozott. Ezt követően az I.r. vádlott a sértett társaságában a helyszínen maradt, ahova nem sokkal később megérkezett II., III.r. és IV.r. vádlott is. 

 

Az I.r. vádlott megbeszélte a II.r. vádlottal, hogy meg kellene szerezni a sértett táskáját és értéktárgyait. Ennek érdekében II., III. és IV.r. vádlottak odaléptek a sértetthez, majd III.r. vádlott egy igazolványt vett elő, amelyről azt állította, hogy rendőrigazolvány, így próbálva rávenni a sértettet, hogy álljon fel motozás céljából. A sértett a felszólításnak nem tett eleget, azonban később önszántából felállt, mire II.r. és IV.r. vádlottak hátulról a sértett két karját elkapták, és őt lefogva tartották, míg a III.r. vádlott a sértett háta mögé állt megpróbálta tőle a táskáját elvenni, de a II. r. vádlott gyorsabb volt, így ő vette le a sértett táskáját a benne lévő 362.920,- forint összegű értéktárgyakkal.

 

A sértett megpróbálta a táskát megfogni, azonban azt II.r. és III.r. vádlottak kirántották a kezéből. Az I.r. vádlott a cselekmény elkövetését annak közvetlen közelében állva figyeléssel biztosította, jelenlétével erősítve a sértettre támadók szándékát. Miután a vádlottak a táskát a sértettől elvették, azt II.r. vádlott átadta I.r. vádlottnak, és I-IV.r. vádlottak valamennyien elhagyták a helyszínt.

 

A másodfokú bíróság az ügyben megtartott nyilvános ülés eredményéhez képest úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul betartva, az ügyben megalapozott tényállást állapított meg, abból helyesen következtetett a vádlottak büntetőjogi felelősségére, továbbá a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseket is helyesen alkalmazva, arányos szankciót állapított meg, éppen ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet érdemben helybenhagyta.

 

Szeged, 2017. április 19. 

 

Szegedi Törvényszék Sajtóosztály