A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa az ún. „Szeviép”-ügyben az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az I. r., a II. r., valamint a III. r. vádlottat az ellene társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

* * *
Előzmény:

A Szegedi Járásbíróság nem jogerősen bűnösnek mondta ki az I. r., a II. r. és a III. r. vádlottakat hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben, mely bűncselekményt a vádlottak társtettességben követtek el.

A bíróság az I. r. vádlottat 5 év 2 hónap fogház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 200 napi tétel, összesen 1.000.000 forint pénzbüntetésre, 5 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra;
a II. r. vádlottat 6 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 250 napi tétel, összesen 1.250.000 forint pénzbüntetésre, 5 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra;
a III. r. vádlottat 5 év 2 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 200 napi tétel, összesen 1.000.000 forint pénzbüntetésre, 5 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte.

A nem jogerős elsőfokú ítélet tényállásának lényege szerint az I.r., II.r. és III.r. vádlottak az Sz. Zrt. igazgatóságának tagjai voltak. A gazdasági társaság mutatói 2008. évtől egyértelműen romlani kezdtek, 2009. év elejétől fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, majd 2009. év április 18. napján vált fizetésképtelenné tekintettel arra, hogy egy másik gazdasági társaság felé fennálló 4 millió forintot meghaladó tartozását nem tudta kielégíteni. A zrt. felszámolását a Szegedi Törvényszék 2010. augusztus hó 13. napján rendelte el.

A zrt. fizetésképtelenné válását túlnyomórészt az idézte elő, hogy a vádlottak mint igazgatósági tagok egyhangú döntésével 2007. év elejétől rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészében vagy részben a zrt. tulajdonában álló, de önállóan gazdálkodó és önálló pénzügyi felelősséggel működő gazdasági társaságoknak, illetve néhány esetben magánszemélyeknek is. E kölcsönadások valamennyi esetben biztosítékul lekötött fedezet hiányában történtek, tényleges jogkövetkezmény nélkül a visszafizetés elmulasztása esetére, több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok részére úgy, hogy azok a kölcsönadások során már jelentős összegű tartozást halmoztak fel a zrt.-vel szemben, és ennek visszafizetésére reális esélyük sem volt. A kölcsönadások jelentős része arra az időszakra esett, amikor a zrt.-nek már magának is fizetési nehézségei voltak, majd a kölcsönadások a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben, sőt a fizetésképtelenné válást követően is folytatódtak.

A kölcsönök nyújtásáról I., II. és III.r. vádlottak döntöttek igazgatósági határozat formájában, amelyek egy részét jegyzőkönyvbe foglalták. A vádlottak az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes kölcsön folyósításokról történő döntéseikkel a zrt. fizetésképtelenségét idézték elő, vagyonát hozzávetőlegesen 1 milliárd 450 millió forinttal csökkentették, amelyből I.r. és III.r. vádlottak közreműködés nagyságrendileg 1 milliárd 300 millió forint vagyoncsökkentésre terjedt ki, mellyel összefüggésben ezen összegek tekintetében a hitelezők kielégítését meghiúsították.

Ezt meghaladóan II.r. vádlott a társaság fizetésképtelenségének időpontjában összesen közel 89 millió forint tartozást engedett el különböző gazdasági társaságokkal szemben fennálló követelésekből, így a zrt. vagyonát összességében közel 1 milliárd 540 millió forinttal csökkentette.

A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6 milliárd 500 millió forint hitelezői igény került bejelentésre.

* * *

A másodfokú bíróság döntésének indokai:

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vád tárgyává tett bűncselekmény vádlottak általi elkövetése a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáró módon nem nyert bizonyítást, ugyanis nem volt megállapítható, hogy a vádlottak cselekvősége eredményezte a Szeviép Kft. fizetésképtelenségét, ahogyan az sem nyert kétséget kizáróan bizonyítást, hogy a vádlottak cselekménye az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes volt.

Mindezért bizonyítottság hiánya okából a másodfokú bíróság az I.r., a II.r és a III. r. vádlottakat az ellenük emelt vád alól felmentette.

A bíróság ítéletével szemben az ügyész mindhárom vádlott vonatkozásában bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett.
A II.r. és III. r. vádlott, valamint az I.r., a II.r., valamint a III.r. vádlott védője három munkanapot tartott fenn a fellebbezés bejelentésére.

Az I. r. vádlott a határozat kihirdetésén nem volt jelen, így az ítélet kézbesítésétől számított nyolc napon belül jelentheti be az esetleges fellebbezését.

Szeged, 2019. december 13.

Szegedi Törvényszék Sajtóosztály