Július 15-e minden évben a Bíróságok Napja, mely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ezért e napon a bíróságokon az ügyintézés szünetel.

A bíróságokon a nyári szabadságok kiadására 2013. év július hó 16. napjától – 2013. év augusztus hó 16. napjáig terjedő időszakban kerül sor. Ezen időszakban a bíróságok változatlanul fogadják a beadványokat, folyamatosan intézik a halaszthatatlan ügyeket és biztosítják az iratok megtekintését, a másolatok kiadását. A kezelő irodákon azonban módosul az ügyfélfogadási rend az alábbiak szerint:

- a Szegedi Járásbíróságon (a Végrehajtói Iroda kivételével) és a Szegedi Törvényszék irodáiban (kivéve a Cégbíróságot) 2013. év július hó 17. napjától – 2013. év augusztus hó 16. napjáig:
o hétfőtől – csütörtökig: 8-10 óráig
o pénteken 8-13 óráig
- a Szegedi Járásbíróság Végrehajtói Irodáján:
o hétfőtől – csütörtökig: 9-11 óráig
- a Szegedi Törvényszék Cégbíróságán: 2013. év július hó 17. napjától – 2013. év
augusztus hó 31. napjáig:
o hétfőtől – csütörtökig: 9-11 óráig
- a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, a Csongrádi, Hódmezővásárhelyi, Makói és Szentesi Járásbíróságokon az ügyfélfogadás rendje a tárgyalásmentes időszakban is változatlan.

2013. év július hó 16. napjától – 2013. augusztus hó 16. napjáig kizárólag a Szegedi Járásbíróság és a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság látja el változatlanul heti egy munkanapon, pénteken a panasznapi teendőket. A fentiekről valamennyi bíróságon kihelyezett hirdetményben is tájékoztatjuk ügyfeleinket. A Bíróságok Napjával és az ún. törvénykezési szünettel összefüggésben érdemes megemlíteni az alábbiakat:

1./ A Bíróságok Napjával kapcsolatban érdemes megemlíteni néhány érdekességet:
A Bíróságok Napja megünneplésére első alkalommal 2001-ben került sor. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulója miatt nyilvánította minden évben július 15-e napját a Bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává. E törvénycikk a Magyar igazságszolgáltatás működésének meghatározó állomása volt, hiszen első alkalommal
rendezte törvényi szinten a közigazgatás és a bíráskodás elválasztását. (A törvénycikk 1.§-a szerint: „Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. Sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.”).

Kiemelkedő jelentőségű volt a törvénycikk abból a szempontból is, hogy első alkalommal deklarálta a bírói függetlenséget, melynek értelmében a bíró csak a törvénynek, illetve „a törvényerejű szokásoknak” volt alávetve. Ekkor szabályozták első ízben a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit is. E törvénycikk hatálybalépésétől kezdve vált a bíró – a törvényben szigorúan meghatározott eseteket kivéve – elmozdíthatatlanná és áthelyezhetetlenné.

A Bíróságok Napján adja át a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elnöke a Juhász Andor díjakat bíráknak és igazságügyi alkalmazottaknak kiemelkedő igazságszolgáltatási tevékenységük és példamutató életpályájuk elismeréseként. (A díjat az OIT alapította, Juhász Andornak, a Magyar Királyi Kúria elnökének emlékére. E díj az OBH által adományozott legmagasabb szakmai elismerés).

A Bíróságok Napját a Bírák jogállásáról szóló törvény 2008. évtől nyilvánította a Bíróságokon munkaszüneti nappá (hasonlóan június 10-hez, mely az Ügyészségek, vagy július 1-jéhez, mely a Köztisztviselők Napja).

2./ Az ún. törvénykezési szünettel összefüggésben:
A sokak által „törvénykezési szünetnek” nevezett időszakot egészen 2009. évig jogszabály nem szabályozta. A bíróságokon kizárólag az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ajánlása alapján került sor a bírák és igazságügyi alkalmazottak összehangolt szabadságolására. Erre azért volt szükség, hogy a bírósági tárgyalások további résztvevői (ügyészségek, ügyvédek, szakértők és az eljárásokban érintett más személyek) lehetőleg a bírákkal egyidejűleg legyenek távol, így elkerülhetővé válik felesleges tárgyalások tartása amiatt, hogy valamelyik fél, illetve képviselő szabadsága miatt távol van.

A bíróságokon a munka valójában ezen időszakokban sem áll meg, bizonyos területeken – pl. a cégbíróságokon, vagy nyomozási bíráknál – a tevékenység természeténél fogva is, és a szoros határidők miatt a munka folyamatos. Az éppen szabadságon nem lévő bírák is kötelesek tárgyalásokat tartani.
A bíróságokon ebben az időszakban is van ügyfélfogadás, így változatlanul lehetőség van minden munkanapon az iratok benyújtására, iratbetekintésre, illetve másolatok kikérésére, csupán az ügyfélfogadási idő rövidül.

Törvényi szinten először a Polgári perrendtartás vezette be 2009. évtől a „Törvénykezési szünet” fogalmát. E szerint – polgári eljárásokban – minden év július 15. - augusztus 20. napja közé eső időszak minősül törvénykezési szünetnek. Az új szabályozás lényege, hogy ezen időtartam alatt bizonyos eljárásjogi határidők (pl. a fellebbezési határidők) meghosszabbodnak.

Miután azonban e törvényi rendelkezés csak a polgári eljárásokra irányadó, az Országos Bírósági Hivatal elnöke ún. ajánlással is szabályozza a szabadságolások rendjét, mely az idei évre vonatkozóan a 2013. év július hó 16. napjától - 2013. év augusztus hó 16. napjáig terjedő időszak.

S z e g e d , 2013. július hó 11. napja

A Szegedi Törvényszék Sajtóosztálya