A Szegedi Járásbíróság a mai napon nem jogerősen egy újabb gyanúsított vonatkozásában rendelt el kényszerintézkedést az ún. Mini Hungary Park ügyben. A nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt indult. Az újabb gyanúsított bűnügyi felügyelete és az ezzel egyidejűleg elrendelt távoltartás 2018. november 12. napjáig tart.
 
A megalapozott gyanú szerint a Mórahalom külterületén létesítendő, és az 1910-es állapotokat tükröző emlékpark megvalósítással összefüggésben a beruházó cég ügyvezetője és a vele vállalkozási szerződésben álló gazdasági társaság vezetője, illetőleg az állami támogatott projekt műszaki ellenőri feladatait ellátó személy egymással összejátszva mintegy 550 millió forint nagyságú vagyoni hátrányt kísérelt meg okozni az Európai Unió, illetőleg a magyar állam költségvetésének. A gyanú szerint a 2013. májusa és 2014. júniusa között benyújtott kifizetési kérelmek során az elkészült makettek darabszámára, illetőleg a projekt készültségi fokára vonatkozóan valótlan tartalmú dokumentumokat nyújtottak be és valótlan nyilatkozatokat tettek, mellyel a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséget folyamatosan megtévesztették a projekt készültségi foka, illetőleg a támogatás összegének felhasználásával kapcsolatban. A projekt kivitelezése során ezen valótlan okiratokra hivatkozva el nem végzett munkákra és be nem szerzett dolgokra is kérték a támogatások kifizetését, illetőleg a már kifizetett támogatások elszámolását.
 
A Csongrád Megyei Főügyészség azért indítványozta az újabb gyanúsított esetében a letartóztatás elrendelését, mivel az ügyészi álláspont szerint megalapozott a gyanú arra, hogy a gyanúsított mind a beruházó, mind a kivitelező cégben tulajdonosi érintettséggel bírt, valamint ténylegesen ő irányította az ügyben érintett többi gyanúsítottat, illetőleg adott utasításokat valótlan tartalmú teljesítési igazolások kiállítására, valamint a projekt készre jelentésére.
 
A gyanúsítottak cselekményével összefüggésben az állami költségvetést, illetőleg az uniós költségvetést ténylegesen 436 millió forint vagyoni hátrány érte, amelyből a végrehajtási eljárás során mintegy 50 millió forint térült meg, figyelemmel arra is, hogy az utolsó úgynevezett zárókifizetési csomagot a támogató nem fogadta el és az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok miatt 2015. február 2. napján elállt a szerződéstől és az addig kifizetett összeg visszafizetésére kötelezte a beruházót.
 
Az elsőfokú bíróság osztotta az ügyészség azon álláspontját, hogy a jövőre nézve okkal kell tartani attól, hogy kényszerintézkedés nélkül a gyanúsított az eljárás más résztvevőjének jogellenes befolyásolására törekedne, illetve megalapozottan feltehető az is, hogy kényszerintézkedés elrendelésének hiányában szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
 
A bíróság a fenti kényszerintézkedési okok fennállta mellett a letartóztatás céljait a bűncselekmény jellegére, a nyomozás jelen állására és a gyanúsított személyi körülményeire figyelemmel, azokat együttesen értékelve enyhébb kényszerintézkedésként, távoltartás és bűnügyi felügyelet együttes elrendelésével is elérhetőnek látta, így a letartóztatás elrendelése iránti ügyészi indítványt elutasította és a gyanúsított vonatkozásában távoltartást és bűnügyi felügyeletet rendelt el.
 
A kényszerintézkedés tartama alatt a gyanúsított a többi gyanúsítottól köteles magát távol tartani és tartózkodni attól, hogy ezen személyekkel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba lépjen, illetve lakhelyét csak bizonyos napokon kizárólag a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés céljából hagyhatja el. A cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel a bíróság elrendelte, hogy a rendőrség a kényszerintézkedések előírásainak megtartását a gyanúsított mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze.
 
A bíróság letartóztatás elrendelése iránti ügyészi indítványt elutasító és távoltartást, valamint bűnügyi felügyeletet elrendelő végzésével szemben az ügyész, a gyanúsított és védője is fellebbezést jelentett be, így az nem emelkedett jogerőre.
 
Szeged, 2018. október 12.

Szegedi Törvényszék Sajtóosztály