A Szegedi Törvényszék 2014. június 30-án ítéletet hozott Sz.K. felperesnek Sz. B. alperes ellen személyiségi jogok megsértése miatt indult perében. A bíróság megállapította, hogy Sz.B. alperes a per tárgyává tett sajtónyilatkozataiban megsértette Sz.K. felperes jó hírnevét, ezért az alperest eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 30 nap alatt - saját költségén - közleményben tegye közzé az ítélet rendelkező részét a Heti Válasz című folyóiratban és az ATV Egyenes Beszéd, valamint az M1 Az Este című műsoraiban. Ezen felül kötelezte az alperest 1.500.000,-Ft és kamatai nem vagyoni kártérítés megfizetésére, továbbá perköltség és illeték viselésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

 

A kereset lényege szerint a Heti Válasz 2013. május 23-i számában leközölt az "Egy nő, két férfi, egy eset" című cikk, "Őszöd árulói" alcímmel az alperessel készült interjút tartalmazta. Ebben az alperes állította, hogy 2006 nyarán E. R. F. lakásán volt, amikor 3 felső vezető politikus a nyilvánosságra hozatala előtt meghallgatta az „őszödi” felvételt. Az alperes az interjúban csak a keresztnevüket említette. Az újság felhívott minden szóba jöhető személyt, így a felperest is, aki "felháborodva tagadta" az E.R. F.-fel való kapcsolatot. Az alperes az újságban közreadott állításait az ATV Egyenes Beszéd 2013. 05. 23. műsorában megismételte. 2013. május 24-én az M1 csatornán Az Este adásában is nyilatkozott. Arra a kérdésre, hogy mikor hozza nyilvánosságra a neveket, azt válaszolta, ha mindenáron neveket akarnak hallani, meghívja a felperest egy kávéra, hogy a nyilvánosság előtt beszélgessenek azokról az ügyekről, amik az egész országot érdeklik. A keresetlevél részletesen tartalmazza, hogy milyen médiamegjelenések voltak az üggyel kapcsolatban. Az alperes a 2013. június 26-án., július 3-án., július 16-án. és szeptember 13-án megtartott sajtótájékoztatóján a felperest nevezte meg kiszivárogtatóként.

 

Az alperes a keresetlevél szerint durva, valótlan közléseket tett, amelyek negatív hatást váltottak ki széles körben, melynek hatására széleskörű társadalmi kapcsolatai beszűkültek. A felperes utal arra, hogy 1994. év óta magas közjogi tisztségeket is ellátott, amely feltételezi a tisztességét, megbízhatóságát. Az alperes magatartása álláspontja szerint alkalmas arra, hogy az általa vezetett párt választási esélyét csökkentse. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg azt, hogy az alperes valótlanul állította, hogy a felperes az „őszödi” kiszivárogtató, ezzel megsértette a jó hírnevét. Kérte továbbá, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, és kötelezze nyilvános elégtétel adásra, valamint 2.500.000,-Ft és kamatai megfizetésére nem vagyoni kártérítés címén.

 

Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert egy alkalommal sem nevezte meg a felperest név szerint, emellett állításai valódiságát tanúkkal kívánta bizonyítani. Álláspontja szerint a felperes számára egyébként sem lehet jogsértő a tényállítás, mert az valótlansága esetén sem alkalmas a hátrányos értékítélet kialakítására. A felperes politikai és társadalmi helyzete a korábban tanúsított magatartása miatt változott meg hátrányosan, térvesztése nem áll okozati összefüggésben nyilatkozatával.

 

A bíróság döntésének rövid indokolása szerint a lefolytatott bizonyítás alapján a tanúvallomások nem támasztották alá az alperesi előadást a hangfelvétel nyilvánosságra hozatala körében, azaz a felperes cselekvőségét, abban való részvételét, az érintetteken kívüli, esetlegesen közvetett tudomásszerzéssel rendelkező személyek meghallgatását pedig a bíróság mellőzte. Az alperes a felperesről valótlan tényt állított, amely alkalmas a felperesről alkotott negatív értékítélet kialakítására, ezzel megvalósította a jó hírnév megsértését. 

 

A bíróság az alperessel szemben alkalmazta az objektív szankciókat, mint a jogsértő magatartástól eltiltás és a nyilvános elégtétel adás, a nem vagyoni kártérítés összegének meghatározásánál pedig mérlegelési körbe vonta a folyamatosan, ismétlődően megvalósított jogsértéseket. 

 

Szeged, 2014. július 1.    

 

A Szegedi Törvényszék Sajtóosztálya