A Szegedi Törvényszék megállapította, hogy dr. M-Z. P. alperes a 2019. július 25. napján Facebook profilján közzétett nyilatkozatában azzal a valótlan állításával, hogy dr. J. T. I. r. felperes és dr. H. Cs. II. r. felperes úgy adtak a szemétbehozatalra engedélyt, hogy tisztában voltak ennek káros következményeivel és szándékosan adtak ki engedélyt a vásárhelyi gyermekek megmérgezésére és ezért Legfőbb Ügyész vádat emel ellenük különös kegyetlenséggel elkövetett tömeggyilkosságért megsértette a felperesek jóhírnevét és becsületét. Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől.
Kötelezte az alperest, fizessen meg a felpereseknek – külön-külön – 400.000,- - 400.000,- Ft sérelemdíjat. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította.
Kötelezte az alperest, fizessen meg 15 nap alatt a felpereseknek – külön-külön – 66.000,- - 66.000,- Ft perköltséget.
Kötelezte a peres feleket, fizessenek meg az Államnak – külön felhívásra – az I. r. felperes: 6.000,- Ft, a II. r. felperes: 6.000,- Ft, az alperes: 60.000,- Ft eljárási illetéket.
 
A felperesek keresetlevelet terjesztettek elő, amelyben kérték a bíróságot, állapítsa meg, az alperes a Facebook.com internetes közösségi oldalra 2019. július 25. napján 15 óra 51 perckor kitett „Itt a titkos bizonyíték: nemcsak a migráns munkásokat, de a hulladékot is a Fidesz hozatja be” című posztjában szereplő azon valótlan tartalmú nyilatkozatával amely szerint „W.-né asszony személyesen ígérte meg tavaly, hogy a városnak általa okozott százezres kárt megtéríti, ezt azonban azóta sem tette meg – ezért általánosságban nem, de konkrét javaslatában maximálisan kiállok mellette: Kérjük együtt a Fideszes hatóságokat, hogy magyarázzák meg, miért adtak engedélyt a szemétbehozatalra, amennyiben a W.-né által említett környezeti kockázatok közül akárcsak egyetlen egy is igaz. Erre csak három lehetséges magyarázat létezik:
1. A kiadásért felelős II. r. felperes, vagy a hivatalt vezető I. r. felperes nem volt tisztában ezekkel a káros következményekkel, inkompetens és ezért G. G. le fogja váltani.
2. A kiadásért felelős II. r. felperes, vagy a hivatalt vezető I. r. felperes tisztában volt ezekkel a káros következményekkel, de szándékosan adott ki engedélyt a vásárhelyi gyerekek (köztük a sajátjainak) megmérgezésére, ezért P. P. vádat emel és különös kegyetlenséggel elkövetett tömeggyilkosságért kell a törvény előtt felelniük.”
megsértette a felperesek becsülethez és jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.
Kérték a bíróságot, tiltsa el az alperest a további jogsértéstől.
Kérték a bíróságot, kötelezze az alperest arra, 15 napon belül külön-külön az I. r. -II. r. felpereseknek fizessen meg 500.000,- - 500.000,- forint sérelemdíjat, emellett perköltségben marasztalását kérték.
 
Az alperes ellekérelmében a kereset elutasítását kérte. Kifejtette azon álláspontját, hogy a felperesekről konkrétan tényeket nem közölt, W.-né nyilatkozatára kívánt reflektálni és őt szólította fel a tények magyarázatára.
Nem tette vitássá, hogy az idézett szövegek a Facebook oldalán kerültek közreadásra. Álláspontja szerint közlései nem alkalmasak a becsület, valamint a jóhírnévhez fűződő jog megsértésére, más személyek társadalmi megítélésnek hátrányos befolyásolására és azok kifejezésmódjukban sem tekinthetők indokolatlanul bántó véleménynyilvánításnak sem. A hivatkozott ügyben három lehetséges verziót vázolt fel, amelyből kettő érintette a felpereseket, míg a harmadikat már nem idézték. Álláspontja szerint nem tett kifejezett tényállítást a felperesekre és arra sem, hogy esetleg milyen szerepük lehetett a környezetkárosító anyagok behozatalában.
 
Az alperes 2. pontban írt nyilatkozatát valótlan tényállításnak minősítette, erre tekintettel megállapította a felperesek jó hírnévhez való jogának megsértését. Kifejtette azt is, hogy amennyiben a nyilatkozatrész véleménynyilvánításnak minősül, úgy annak sértő, bántó jellege miatt a becsülethez való jog megsértése is megállapítható.
A bíróság a sérelemdíj összegének megállapításánál figyelemmel volt a jogsértés súlyára, azaz a valótlan tényállítások lehetséges következményeire, az alperesi felróhatóság mértékére és arra, hogy jelentős súlyú nevesített bűncselekmény tárgyában helyezte kilátásba a vádemelés lehetőségét.
Emellett figyelembe vette, hogy a jogsértés alkalmas a felperesekről kialakított értékítélet negatív megváltozására. A felperesenként megítélt 400.000,- - 400.000,- Ft sérelemdíj, az az összeg, ami az előbbi szempontoknak megfelelő elégtétel, kompenzáció. Ezt meghaladóan azonban az igényt eltúlzottnak ítélte, ezért ebben a részében a keresetet elutasította.
 

Szeged, 2019. december 20.

Szegedi Törvényszék Sajtóosztálya