A Hervis Sport és Divatkereskedelmi  Kft (a továbbiakban : Hervis) 2011. októberében a Székesfehérvári Törvényszéken közigazgatási perben benyújtott keresetében kérte a NAV. Középdunántúli Regionális Adó Főigazgatósága azon határozatának megváltoztatását vagy a Hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését, amelyben a Hatóság a felperes 2010-es adóévre vonatkozó önrevizióját – amely a bolti kiskereskedelmi tevékenyéget végzők különadója bevallására vonatkozott – elutasította.  A Hervis az adóigazgatási eljárásban annak megállapítását kérte a NAV illetékes Adó Főigazgatóságától, hogy az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV.tv. bolti kiskereskedelem adóztatásával összefüggő rendelkezései ellentétesek az EU közvetlenül alkalmazandó, elsődleges jogforrásával.

A közigazgatási perben a Hervis indítványozta, hogy a Törvényszék kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróság előtt, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 267. cikke alapján.

A bíróság a per tárgyalását felfüggesztette és 2012.július 26-án meghozott végzésével az alábbi kérdésben kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárását az Európai Unió Bírósága előtt:

„Az EK Szerződésnek az általános diszkrimináció elvét (az EUMSZ.18 cikk és 26.cikk), a letelepedés szabadságának elvét (EUMSZ. 49.cikk), az egyenlő elbánásban részesülés elvét (EUMSZ 54. cikk), az 54 cikk értelmében vett társaságok tőkéjében való egyenlő részesedés elvét (56.cikk), a tőke szabad mozgásának elvét (EUMSZ 63. és 65. cikk) és a vállalkozásokra egyenlő adó kivetés elvét (EUMSZ 110.cikk) szabályozó rendelkezéseivel összeegyeztethető-e, hogy a bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytató adózónak különadót kell fizetnie az 500 millió,-Ft-ot meghaladó éves nettó árbevétele után.”

A  Törvényszék a végzésben ismertette a felperes és az alperes álláspontját, a vonatkozó nemzeti és közösségi joganyagot.

Az Európai Bíróság az indítványt  C-385/12. ügyszám alatt vizsgálta és a Törvényszék határozatában szolgáltatott információk alapján az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatónak tekintette. Az ügyben 2014. február 5-én ítéletet hirdetett.

Az ítélet az ügy érdemét – a jelzett közösségi szabályok megsértésének vizsgálatát – 25 pontban (20-tól – 45-ig) foglalja össze. Az azokban kifejtett álláspontok után a Törvényszék által előterjesztett kérdésre azt a választ adta, hogy:

„Az EUMSZ 49. és az EUMSZ 54. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes a bolti kiskereskedelem árbevételére kivetett adóra vonatkozó olyan tagállami jogszabály, amely a jogszabály értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősülő, vállalatcsoportba tartozó adóalanyokat arra kötelezi, hogy árbevételüket egy erősen progresszív adómérték alkalmazása keretében adják össze, majd az így kapott adóösszeget egymás között valós árbevételük arányában osszák szét, amennyiben – és ennek ellenőrzése a kérdést előterjesztő bíróság feladata – a vállalatcsoportba tartozó és a különadó legfelső adósávjába eső adóalanyok többnyire más tagállamban székhellyel rendelkező társaságok kapcsolt vállalkozásai.”

Azt követően majd, hogy az Európai Bíróság ítélete hivatalosan a Törvényszékre is megérkezik - időközbeni hatáskörváltozás miatt –, a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elrendeli a per tárgyalásának folytatását.

A per az Európai Bíróság ítélete alapján, a megjelölt ellenőrzés körében folytatódik. Amennyiben a felperes a keresetét fenntartja, a bíróság várhatóan a feleket bizonyítékaik, bizonyítási indítványaik előterjesztésére hívja fel abban a körben, amelyben az Európai Bíróság által meghatározottak szerint vizsgálódnia kell.

Székesfehérvár, 2014. február 7.

A Székesfehérvári Törvényszék Sajtóosztálya