Döntése szerint az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósítana meg, mivel a különadót azonos feltételek alapján vetik ki a Magyarországon kiskereskedelmi tevékenységet végző valamennyi vállalkozásra, azok jogi formájától, tulajdonosi szerkezetétől és az anyavállalat honosságától függetlenül.

 

Ugyanakkor a bizonyítás eredményeként megállapította, hogy a bolti kiskereskedelmi szektort érintően az ágazati különadó törvény 7.§-ának az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyokra vonatkozó adóalap összeszámítási és arányosítása szabálya - együttesen a sávosan progresszív és erős emelkedést mutató adósávokkal - alkalmazása során, kihatásaiban megvalósította a más tagállamban honos társaságok leplezett hátrányos megkülönböztetését.

 

Miután a bíróság álláspontja szerint az ágazati különadó törvény 7.§-ának az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyokra vonatkozó adóalap összesítési szabálya nem egyeztethető össze az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 49. és 54. cikkével, ezért az uniós jog elsődlegessége folytán a közösségi jogi normát sértő magyar jogszabályi rendelkezés - konkrétan a törvény 7.§.-a - alkalmazásától eltekintett a felperes perbeli ügyének elbírálása során.

 

Ez azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a felperesnek 2010. évre az ágazati különadó fizetési kötelezettsége kizárólag a saját boltjainak nettó árbevétele után áll fenn. 

 

 

Az előzményekről:

 

A HERVIS Kft. 2010. évben - a SPAR Magyarország Kft. kapcsolt vállalkozásaként - a törvény 7.§ alapján volt köteles különadó fizetésére. Ennek megfizetését követően azonban önellenőrzést nyújtott be az adóhatósághoz, amelyben a számítása szerint a saját üzleteinek árbevétele alapján fizetendő mértéket meghaladóan befizetett adóösszeget visszaigényelhetőként tűntette fel. 

 

Az első és másodfokú adóhatóság is elutasította a társaság önellenőrzését, ezért a felperes közigazgatási pert kezdeményezett az önellenőrzés elutasításáról hozott jogerős adóhatósági határozat jogszerűségének felülvizsgálata érdekében.

 

A 2011 októberében indult perben a Székesfehérvári Törvényszék 2012. július 26. napján – a felperes indítványára – a tárgyalás felfüggesztése mellett előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bírósága előtt. A Bíróság döntéséről és annak értelmezéséről korábban már részletesen hírt adtunk.

 

Az Európai Unió Bíróságának 2014. február 5. napján kihirdetett C-385/12. számú ítéletét követően 2014. április 15-én folytatta a tárgyalást immár a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, majd a bizonyítási eljárást a 2014. szeptember 4., október 14. és november 6. napján tartott tárgyaláson folytatta le.

 

Székesfehérvár, 2014. november 7.

 

A Székesfehérvári Törvényszék Sajtóosztálya